A nulláról indultak, hónapokig énekes nélkül gyakoroltak, a próbák helyszínei is gyakran változtak – így foglalható össze a székelyudvarhelyi Caravel zenekar pályafutásának kezdete.
Kezdetben csupán rokonainak, hozzátartozóinak készített teákat, gyógyfüves keverékeket az udvarhelyszéki Gáspár Hajnal, ma már azonban annyi az érdeklődő, hogy a család együtt vállalkozik, gyűjti be és dolgozza fel a gyógynövényeket.
Noha már véget ért a szezon, a Székelyföldön is megtalálható gombákkal kapcsolatos információk, fogyaszthatósági tudnivalók, érdekességek évszaktól függetlenül hasznosak lehetnek a természet szerelmeseinek.
Várj még, Süt a nap az égen és Világoskék napfény – dalok, amelyeket már gyakran együtt énekel a közönség a NÉKED zenekarral. Most pedig Próbaterem sorozatunk új részében premierrel készültünk: nálunk hallgatható először az Új vágy és a Bennem él.
A zetelaki gát lélegzetelállító panorámája és gazdag halállománya a horgászok számára vonzó helyként szolgál. Ezen a helyszínen beszélgettünk Gothárd Ferenc Alpárral, aki a horgászellenőrök szakmájába engedett betekintést.
Nem csupán egy könyv, hanem az író személye és hitvallása is közelebb kerülhet hozzánk december 3-án 18 órától a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, Mátyus Melinda Inkább az enyém című kötetének bemutatóján.
Pontosan meghatározott folyamatok és gondosan összeválogatott hozzávalók – köztük a pityóka és a kötelező „kellék”, a kovász –, illetve a készítő nagy fokú hozzáértése teszi összetéveszthetetlenné a kemencében sült hagyományos csíki házi kenyeret.
Tartalmas családi programja volt a Lábbusz projekt tagjainak, akiket a székelyudvarhelyi Művelődési Házban vártak, hogy saját kezűleg elkészítsék az adventi koszorújukat.
Fiatalok, rendkívül tehetségesek, egyedi hangzásviláguk pedig könnyen azonosíthatóvá, felismerhetővé teszi a zenéjüket – a NÉKED próbatermében jártunk, ahol az együttes tagjai a kezdetekről, nyári bulikról, tervekről beszéltek portálunknak.
Elképesztő részletességgel kidolgozott maketteken mutatja be a színházi szakmák egy kevésbé ismert ágát a Jászai Mari-díjas magyarországi díszlettervező, Bagossy Levente.
Mintha csak beült volna közénk KAF – fogalmaztak a Sebő Együttes tagjai, akik a Látó szerkesztőivel közösen különleges irodalmi esttel tisztelegtek Székelyudvarhelyen a magyar nyelv napja alkalmából Kovács András Ferenc emléke előtt.
Timon címmel mutatta be Shakespeare Athéni Timon című tragédiája átdolgozását a Tomcsa Sándor Színház társulata. Az október 10-ei premier apropóján a darab rendezőjével, Zakariás Zalánnal készült interjú.
Az aradi vértanúkra emlékező nemzeti gyásznaphoz köthető a Nemzeti Örökség Intézete Sorsfordító(k) című animációs sorozatának öt új része.
Hetedik, utolsó rész, amelyben az univerzum megpróbálja a hősünk fülébe suttogni, hogy maradjon még Ecuadorban, ám ő rendíthetetlenül kitart amellett, hogy ideje visszazökkenni a székelyföldi hétköznapokba.
A győzelem élményét, a közös játék örömét kínálta az évadnyitó tornán a Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a ProTeszt Egyesület a Temesvárra érkező vendégtársulatoknak és helybéli barátainak. A találkozó történéseibe pillanthatunk most bele.
Hatodik, utolsó előtti rész, amelyben hősünk belecsöppen a Száz év magány díszletébe. Szúnyogokkal harcol, szárazerdőben bolyong, és hirtelen spanyolul kezd beszélni. Az élmények dzsungelében azonban a honvágy is szép lassan utat tör magának.
Ötödik rész, amelyben hősünk bozótvágó késsel hadonászik az őserdőben. Kiderül, hogy az aranymosás nem egy aranyos dolog, és a kígyókon kívül a pókokra is érdemes figyelmet fordítani, amennyiben további kalandokat szeretne megosztani a nagyérdeművel.
Negyedik rész, amelyben az eső mesét duruzsol a hősünk fülébe, és azt is megtudjuk, hogy milyen – a katonai ellenőrzőpontokon túl – a terepezés útjának felén egy sötétlő erdőbe jutni. S hogy meglelé-e az igaz utat, vagy a békákat, kiderül az alábbiakban.