Zarándoklat a vallásszabadság szellemében

„Úgy érzem, ez a zarándoklat, melyet lelkész társammal már jó pár éve megálmodtunk, egy áldozathozatal. Egy áldozatvállalás a ti részetekről és szűkebb környezetetek, családotok, közösségetek részéről is” – ezekkel a szavakkal bocsátotta útra Kelemen Levente oklándi unitárius lelkipásztor társait, akiket hirtelen rászakadt betegsége miatt nem tudott elkísérni. És amint a film megtekintése közben, valamint a résztvevők beszámolóiból kiderült, igaza volt az áldozathozatalt, áldozatvállalást illetően, mert egy ilyen zarándoklaton ember és állat egyaránt megmérettetik. Két héten keresztül zuhogó esőben és forró napsütésben, erdőn-mezőn és hegyen-völgyön át, aszfaltozott és földutakon lovagolni ugyanis igazi akarat- és jellempróba, amelyet nem akárki áll ki. Nekik ez sikerült.

Az indulást nem véletlenül időzítették július 7-re, hiszen 1540-ben ezen a napon született Erdély egyetlen unitárius fejedelme, János Zsigmond. A zarándokok kiválasztásakor arra törekedtek, hogy felekezeti hovatartozásuk tükrözze az erdélyi magyarság vallási sokszínűségét, de ugyanakkor a különböző nemek és korosztályok képviselői is helyet kapjanak közöttük. Evangélikus felekezethez tartozó lovast ugyan nem sikerült bevonni, azonban római katolikust, reformátust és unitáriust igen. A férfiakból és nőkből álló csapat (Demeter Sándor Loránd, Demény Elemér, Demény Emes, Demény Magor, Fischer István Alfréd, István Adrián, Kelemen Előd, Kelemen Tas, Kiss Zsigmond Csaba, Mihálykó István, Mihály Pál, Molnár-Tóth Csenge, Németh László, Süle József és Szekeres Zoltán) legfiatalabb tagja pedig 9, a legidősebb 57 éves volt.

A programot úgy állították össze, hogy a 450-re tervezett, de több mint 500 kilométeresre sikeredett úton unitárius szempontból fontos helyszíneket és gyülekezeteket látogassanak végig, és tiszteletüket tehessék a másik három történelmi magyar egyháznál is. Emellett román vidéken az ortodox egyház képviselői is nagy szeretettel fogadták és látták vendégül őket. Ugyanakkor az is ortodox vallású, román embernek köszönhető, hogy székely jelképek kíséretében, énekszóval lovagolhattak végig Torda városán, és hogy a vallásszabadságot kimondó országgyűlés (1568) helyszínéül szolgáló templom előtti téren nyeregben ülve hajthattak fejet nagy elődeink emléke előtt. Így a Székelyderzsből induló és Kecset, Bözöd, Marossárpatak, Mezőzáh, Torda, Mészkő, Szind, Székelykő, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Vízakna, Oltszakadát, Fogaras, Olthévíz és Oklánd útvonalon megtett zarándoklatnak az lett az egyik nagy tanulsága, hogy az egyszerű emberek jelenleg is jól megférnek egymással Erdélyben. Felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül. A hit lovasai című dokumentumfilmet Simó Csaba operatőr és Magyari Tekla szerkesztő-riporter készítette.