2018. április 11., 00:082018. április 11., 00:08
Egy népet a maga ünnepén sérteni közönséges dolog. Köszönteni fölemelő. Az ortodox keresztény húsvét után is ezt vallom, és nemcsak azért, hogy az esztendő maradék 362 napján sorolhassam a magam, a magunk mindennapi megaláztatását, fájdalmát.
Románia Európának az a különleges állama, melynek ölébe valósággal hullnak már százharminc éve és kéretlenül az idegen országrészek. Most éppen Moldávia, Transznisztria előtt állok levett kalappal, figyelve a román nép sorsának ottani alakulását. Háborúk sora, aztán az 1877-es orosz–török háború melegénél függetlenedik a románság. Na, de gátlás és nyakló nélkül mennek oda, Moldáviába az oroszok, ukránok, igen a lipovánok, kozákok, rengeteg bolgár telepedik be, aztán gagauzok, zsidók, németek. Azt mondanunk sem kell talán, hogy nem suttyomban, fehér kendőket lebegtetve érkeztek azok oda.
Igen ám, de 1866-tól amott, Moldáviában az oroszok egyszerűen betiltották a román nyelvű iskolákat. Így, ahogy mondom – és ahogy látom, ma megint, de itthon, szülőföldünkön, az ismét csatolmányokkal gazdagodott Romániában, de a 21. században! Nem semmi! Kísért a könnyelmű fogalmazásocska, hogy a történelem ismétli önmagát… Na, de amit akarok mondani az, hogy a románság saját bőrén és nem a Magyar Királyság(ok) révén ismerte meg népe anyanyelvfosztását. 1897-ben Moldáviában a románság férfi lakosságának 18%-a, a nőknek 4%-a tudott írni, olvasni úgy, ahogy.
Ez rettenetes lehetett számukra, bárhol is laktak akkor a románok. Mondanom sem kell, hogy történelmi példaként említem ezt a megpróbáltatást, szemléltetvén a mai, mindennapi küzdelmünket nyelvünkért, kultúránkért itthon, Erdélyben, Romániához csatoltatván. Nemcsak értünk szenvedett a Megváltó, hanem mindenekért, akik emberölben és emberszámban születtek. Ez is egyszerű, akár a jóra való törekvés mindenek fölött. A szent ünnepek csendje elgondolkodásra inti az embereket. Ma nekünk, holnap nektek. S bizony mondom néktek, templomainkban, iskoláinkban és azokról leverni a keresztet, a csillagot nem lehet és nem szabad! Arra bocsánat nem adatik sehol.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!