Végre bemutatják a Tótékat!

Egy bizarr alapötlet, néhány különös figura, és az abszurd határát feszegető groteszk helyzetek hosszú sora, melyek alatt az ember dől a nevetéstől, de közben érzi, hogy valójában a második világháború tragédiáját látja. Talán így lehetne egy mondatban összefoglalni a Tótékat, mely először kisregény formájában jelent meg 1966-ban, majd egy évvel később Örkény István átdolgozta drámává. Már 1970-es párizsi előadásával elnyerte a Fekete Humor Nagydíját.

A mű valójában egy szürreális vízió a kiszolgáltatottságról. Kiindulópontja a félelem, mely lassan őrületté változik. Tóték egyetlen fia az orosz fronton harcol, és rábeszéli idegkimerültségben szenvedő felettesét, hogy szüleinél, Mátraszentannán pihenje ki a háború fáradalmait. Az őrnagy meg is érkezik a hegyi faluba, a Tót család pedig mindent megtesz, hogy a kedvére tegyen, abban a reményben, hogy így az őrnagy pártfogása alá veszi majd gyermeküket a harctéren. Ebben az ártatlan családi történetben a huszadik század minden iszonyatát felvázolja a szerző, de az éles hangú kritikán túl ott van benne az együttérzés és a szeretet is, a tévelygések mögött mindvégig érződik a kisember jó szándéka. Azonban idealistának sem nevezhető a darab, hisz az elnyomás odáig fokozódik, hogy végül már a legkegyetlenebb megtorlást is indokoltnak érezhetjük. Vajon meddig lehet tűrni a kiszolgáltatottságot a szeretet nevében? Mit tehet az ember, ha a legjobb szándéka is balul sül el? Vállalhatjuk-e a felelősséget ezért a feje tetejére állt világért?

Bocsárdi László rendező szerint óriási lehetőség és egyben óriási kihívás is a társulat számára, hogy rangjához méltóan tudja megszólaltatni ezt a rendkívül fontos szöveget Sepsiszentgyörgyön. Az előadás nem konvencionális formában dolgozza fel Tóték történetét. A színpadkép rendkívül egyszerű, és talán épp ezért a drámai szövegen túl a kisregény is megjelenhet a produkcióban. „Örkény lelke” kitágítja a drámai idő fogalmát, így más síkon is meg tud szólalni az előadás, mint amit a darab feltételez. A főbb szerepekben Mátray Lászlót, Kónya-Ütő Bencét, D. Albu Annamáriát, Vass Zsuzsannát, Erdei Gábort, Nemes Leventét és Beczásy Áront láthatja a közönség. A bemutatót követően november 23-án, 24-én és 30-án lesz újra műsoron a Tóték a színház Nagytermében.