Varázslatos mesevilág

– Virág egy bájos tünemény, lelkes és aktív. Tündéri csacsogó kismadár. Soha nem volt még tanítványom országos szakaszon, bár 21 éve tanítok, úgyhogy Virág sikere számomra is kimondhatatlan öröm. Az országos verseny után, a sok tehetséges és „kimunkált” gyereket hallva, úgy gondoltam, hogy nekünk már ez is nagy dolog, hogy eddig eljutottunk. Aztán mikor a díjkiosztó magasztos és magyarságomat melengető megnyitója után, szólították a Virág nevét, elmondhatatlan érzés volt – mesélte Oláh-Ilkei Júlia pedagógus, aki tanítói munkája során nagy hangsúlyt fektet az anyanyelvi nevelésre.

Feladatának tartja a nyelvi gyönyörködtetés, magyar nyelvünk szépségének, gazdagságának felfedeztetését, hogy a gyermek ráeszméljen arra, hogy magyar anyanyelve által, különleges kincs birtokában van.

– Úgy vélem, hogy Virág sikerével a magyar nyelv előtt tiszteleghettem – tette hozzá.

A kislány számára a versenyen elért eredmény azért kiemelkedően fontos, mert meglátása szerint Háromszék összes előkészítő osztályosát képviselte a rangos megmérettetésen.

A mesét a tanítónő választotta ki. Fontos szempont, hogy a mese találjon a gyerek személyiségéhez, életkorához, no meg a versenykiírás kritériumának is megfeleljen.

– Virág tehetségét már az iskolakezdés utáni második-harmadik héten láttam. S bár még a verseny időpontját sem tudtuk, már elkezdtem a mese keresését és a felkészülést vele. Virág nagyon lelkes volt. Szülei részéről is biztatást, lelkesítést kapott, osztálytársai is sokat buzdították, úgyhogy minden megvolt, hogy jó gondolatokkal induljon –fejtette ki a pedagógus.

– Nekem a verseny előtt az a gondolat járt a fejemben, hogy olyan messze van az az országos verseny, hogy egy hétig kell menjünk míg odaérünk – kapcsolódott be a beszélgetésbe a kislány.

– Bár anyukája azt mondja lámpalázas, ennek Virág semmi jelét nem mutatta. Higgadt, nyugodt, sőt méltóságosan, figyelmet felkeltően mesélt minden alkalommal – felelte kérdésemre mosolyogva a tanítónő.

Virág számára nem jelent plusz terhet a felkészülés, sportolói tevékenységéből meríti az erőt.

– Onnan volt erőm, hogy én sportoló vagyok. Szabadidőmben ritmikus tornára járok és édesapával napi rendszerességgel szaladok – summázta a kisdiák.

Meglátása szerint a tehetségápolás a tanító kiemelt feladata.

– Sok kollégámmal együtt, a versenyekre való felkészítéseket tanórákon kívül vállaljuk, mert munkánk hasznát és eszmei értékét itt is érezzük. Én nagyon szerencsés voltam, mert Virág egy született tehetség. Fontosnak tartom az ilyen megmérettetéseket, mert mindig tanulunk a helyzetekből valamit, amit későbbi munkánkba beépíthetünk. E verseny-sorozat után felbecsülhetetlen értékekkel lettem gazdagabb, és boldogabb tanító! – summázta a pedagógus.

Hanna egy nagyon aktív, vidám, mosolygós, bájos, tehetséges kislány, imád mesélni, szerepelni. Szívesen van színpadon, nem lámpalázas. A mese szeretetét otthonról hozta magával, az óvodában is „mesevilágban” élt, iskolásként már maga olvasta a történeteket. Tavaly a mesemondó verseny megyei szakaszán dicséretet kapott, idén viszont továbbjutott az országos szakaszra, ahol becsülettel helyt állt.

– A mesét a gyerek egyéniségét, temperamentumát szem előtt tartva választom ki, majd lépésről lépésre, részenként tanuljuk meg. A szöveghűségre, a szép tiszta, érthető beszédre, a hanghordozásra, hangsúlyozásra és a természetes előadásmódra fektetjük a hangsúlyt. A verseny előtt 3-4 héttel elkezdjük a felkészülést, hiszen idő kell ahhoz, hogy a mese megérjen – magyarázta Marthi Enikő tanítónő. Hanna nagyon könnyen tanul, szorgalmas és kitartó, minden versenyen arra törekszik a legjobbat hozza ki magából. A vetélkedőkre való felkészülés, a pluszmunka nem jelent megterhelést számára, természetéből adódóan a tréfás meséket kedveli.