Úzvölgye: a főügyészség vette át az erőszakos temetőfoglalás kivizsgálását

A főügyészség az RFI kérdésére tudatta, hogy ez év január 21-én átvette az ügy kivizsgálását a Moinești ügyészségtől. Korábban ez utóbbi vizsgálta az ügyet, és megütközést keltett azzal, hogy nem tekintette például gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításnak a temetőnél skandált "Kifele a magyarokkal az országból!" jelmondatot.

Az ügyet vádemelés nélkül lezáró ügyészi határozat ellen a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat fellebbezett, ám a moinești ügyészség vezetője ugyanarra a következtetésre jutott, mint beosztottja. A jogvédő szolgálat panasza nyomán a Moinești Bíróságra került az ügy, mely elrendelte a kivizsgálás folytatását.

A bíróság azt is megszabta, hogy tovább kell folytatni a kivizsgálást a rongálás ügyében, a gyűlöletre és diszkriminációra való uszítás ügyében, valamint a csendháborítás ügyében. Nem kell folytatni ugyanakkor a nyomozást a sírgyalázás ügyében.

Ezt követően vonta saját hatáskörébe a kivizsgálást a főügyészség.

Kis Júlia, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje az RFI-nek adott nyilatkozatában kedvezőnek ítélte a fordulatot, és reményét fejezte ki, hogy ezzel felgyorsul a kivizsgálás. Hozzátette: filmek sokaságát adták át az ügyészségnek a történtekről, így lehetőség van a rendbontók azonosítására, felelősségre vonására.

A Hargita és Bákó megye határán fekvő elnéptelenedett Úzvölgye falu a törvények értelmében a Hargita megyei Csíkszentmárton község része. Az első világháborúban az itt elesett magyar katonák számára alakítottak ki temetőt a településen, amelybe a háború után a román hadisírgondozó hatóságok más nemzetiségű katonák maradványait is eltemették. A Csíkszentmárton önkormányzata által felújított és gondozott sírkertet a Bákó megyei Dărmănești polgármesteri hivatala 2018-ban saját közvagyonaként telekkönyveztette, és 2019 áprilisában Csíkszentmárton értesítése nélkül román parcellát hozott létre, és emlékművet állított a temetőben.

2019. június hatodikára Dărmănești önkormányzata román nacionalista szervezetek felvonulását és koszorúzását engedélyezte a temetőben. A temető előtt elhaladó útra pedig Hargita megye önkormányzata engedélyezte a Kovászna megyei önkormányzat magyar képviselőinek kihelyezett rendkívüli ülését, melyre Székelyföld településeit is meghívták.

A székelyföldiek élő láncot vontak a temető elé, hogy a koszorúzás leple alatt ne lehessen egyházi szertartással felavatni a román parcellát, melynek létrehozása azóta is perek sorozatának a tárgyát képezi.

A magyar élő láncot megkerülő futballhuligánok csoportjai azonban elfoglalták a temetőt, kitépték a sírkert kapuját, és a székelyföldi tüntetőket, újságírókat bántalmazva utat nyitottak a román parcellát felavató papoknak és a román koszorúzóknak.

Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók - akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak - azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik - a hivatalos román álláspont szerint - nem ott nyugszanak.

(MTI)