Úton az ortodox civilizációba

Minekutána a szenátus lepasszolta, a képviselőház procedurális okokra hivatkozva napolta el a szavazást a Koalíció a családért egyesület alkotmánymódosító javaslatáról; visszaküldte azt a házbizottságoknak, döntsék el ott ők, közösen, hogy ki az illetékes, a peticionált testület az ügyben. Mi több, mindezt megelőzően, tavaly az alkotmánybíróság napolta el ugyanennek a tervezetnek a tartalmi véleményezését; ők extra tanulmányozási időt kértek a kérdés alaposabb átgondolásához. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy az állami szervek, mint a forró krumplit, úgy dobálják egymás közt a család fogalmának alkotmányos szabályozását.

Legyünk őszinték, ez érthető is: senki sem vállalja szívesen a politikai felelősséget, amit ez a döntés előreláthatóan maga után vonszol. Egyrészt – sokak szomorúságára – Románia nem légüres térben létezik, így a meleg és LMBTQ kisebbség emberjogi sérelempolitikája komoly nemzetközi nyomással és presztízsveszteséggel fenyegeti a tervezetet netán jóváhagyó, meggondolatlan döntéshozót. Másrészt pedig – és ez utóbbi inkább a kormánytöbbséget érinti – egy esetleges elutasítás a beterjesztést távvezérlő ortodox klérussal kötött „választási szövetség” talapzatát ingatná meg.

Ezért is érthető, ha a parlamentet uraló pártkoalíció egyelőre kivár a szavazással, hiszen az alkotmánybírók ügydöntő szakértői véleménye nélkül felesleges kockázatot vállal magára. Így viszont, ha a magisztrátus elkaszálja a tervezetet, annak szaktekintélyére hivatkozva kibújhat a döntés felelőssége alól, és némi magyarázatot és hivatkozási alapot is nyer a várható canossa-járáshoz. Ugyanígy, ha a testület elfogadhatónak találja a módosítást, akkor ennek birtokában már valamivel elviselhetőbb lesz az országos és a nemzetközi számonkérés kartácstüze.

De több is forog itt kockán. Az ortodox – és a magyar történelmi egyházak által is támogatott – tervezet gyakorlatilag a nyugati demokráciák egyik alapelvét, a szekularizációt, az állam és egyház szétválasztásának kérdését feszegeti. Ezt jelzi a parlament tőszomszédságában épülő Nemzet Megmentésének Katedrálisa is, ami nevével és méretével demonstrálja: az egyház a demokratikus intézmények mellett a román államiság fő, de legalább egyenrangú pillére. Erről is szavaznak majd.