Újabb visszaszolgáltatott Bánffy-vagyonokat perelt vissza a román állam

A perek helyzetéről az Agerpres hírügynökség adott hírt kedden a Fehér megyei prefektusi hivataltól szerzett információkra hivatkozva. Mint közölte: a prefektusi hivatal keresete nyomán négy birtoklevelet jogerősen megsemmisítettek a bíróságok, három esetében első fokon megnyerték a pert, de az örökösöknek még van fellebbezési lehetőségük.

Amint az Agerpres részletezte: a Gyulafehárvári táblabíróság jogerősen megsemmisítette egy a Nagyenyed melletti Háporton (Hoparta) faluban visszaszolgáltatott 45 hektár legelő és 23,75 hektár erdő 2009-ben kiállított birtoklevelét. A Fehér Megyei Törvényszék jogerősen megsemmisített egy Háporton határában fekvő 9 hektáros szántó, és egy Magyarlapád (Lopadea Noua) határában fekvő 40 hektáros szántóföld visszaszolgáltatása nyomán 2007-ben, illetve 2010-ben kiállított birtoklevelet.

A beszámoló szerint a Nagyenyedi bíróság első fokon elfogadta a prefektus keresetét három magyarlapádi erdőparcella visszaszolgáltatásának az érvénytelenítésére. Ezek együttes területe 35 hektár. Ezek a bírósági határozatok azonban még nem váltak jogerősekké.

A Bánffy-örökösök abban bíznak, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága rendezi a román állammal fennálló vagyonvitájukat. Erről Bánffy Farkas, Bánffy Dániel egyik örököse nyilatkozott az MTI-nek.

"Jelenleg a Strasbourgi bíróságon vagyunk a Maros megyei tízezer hektár erdővel, és a nemzetközi eredmények alapján felújítjuk Fehér megyei pereket is" - fogalmazott kedden Bánffy Farkas.

Hozzátette: a fehér megyei perek egyértelműen bukaresti nyomásra indultak. Ugyanazokra az okokra hivatkozva újítják fel a pereket, mint Maros megyében. "A perújítási beadványokban még a vesszőhibák is ugyanott vannak, tehát egyértelmű, hogy központosított támadás folyik ellenünk" - jelentette ki az örökös. Úgy vélte: Maros megyében politikai és gazdasági kérdés is volt, hogy a román állam nem engedte meg a közel tízezer hektáros erdő visszaszolgáltatását. És miután ott a román állam sikerrel járt a restitúció megakadályozásában, "bután nézne ki", ha a visszaszerzett más, apróbb birtokok megmaradnának a Bánffy-család tulajdonában - értelmezte a helyzetet Bánffy Farkas.

"A családunk hozzá van szokva az ilyen támadásokhoz. Mi nem években, hanem évszázadokban gondolkozunk. A vagyon hol van, hol nincs, de előbb utóbb újra lesz" - tette hozzá.

A Bánffy-leszármazottak tavaly közleményben fejezték ki csalódottságukat amiatt, hogy nem kaphatják vissza a Maros megyében államosított erdőiket.

Amint akkor rávilágítottak: Bánffy Dániel vagyonát 1947-1948-ban államosították, így az 1952-es ítélet kimondásakor már nem volt vagyon, amit elkobozhatott volna tőle a román állam. Azt is hozzátették, hogy a volt miniszter ellen 1952-ben a kommunista koncepciós perben született elmarasztaló ítélet egy olyan ügyben, amiben 1946-ban a kommunista befolyástól még független Kolozsvári Táblabíróság már jogerősen felmentő ítéletet mondott. Az örökösök szerint a perújítási kérelem bírósági befogadása is törvénytelen volt, hiszen erre a törvény csak akkor ad lehetőséget, ha olyan bizonyítékok kerülnek elő, amelyek a visszaszolgáltatás kinyilvánításakor nem voltak ismertek. Szerintük a Bánffy Dániel elleni 1952-es ítélet a visszaszolgáltatás kinyilvánításakor is ismert volt.

A Bánffy Dániel báró leszármazottjai által visszaigényelt vagyon tényleges visszaszolgáltatása ellen korábban a Maros megyei prefektus indított pert a Securitate (a volt román kommunista politikai rendőrség) Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) által kibocsátott dokumentumra hivatkozva. A dokumentum szerint Bánffy Dániel vagyonát nem a kommunista rezsim államosította jogtalanul, hanem egy bírói döntés eredménye a vagyonelkobzás.

A CNSAS dokumentuma a bukaresti törvényszék 1952. december 3-án hozott ítéletét tartalmazza, amely szerint Bánffy Dánielt 8 év kényszermunkára és 10 év polgári jogvesztésre, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélik 1940 és 1944 között elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények miatt.

A Maros megyei prefektus által indított perben 2018 júliusában Giurgiuban kimondott ítélet visszajuttatta a román állam tulajdonába azt a több mint 9300 hektárnyi erdőt az erdélyi Ratosnya, Gödemesterháza és Palotailva környékén, amelyeket 2007-ben jogerősen visszaszolgáltattak Bánffy Dániel örököseinek, azonban ténylegesen soha nem adtak át nekik.

Báró Bánffy Dániel (1893-1955) erdélyi földbirtokos 1940-ben lett képviselő a magyar országgyűlésben, az Erdélyi Párt színeiben. 1940. december 30. és 1944. március 22. között földművelésügyi miniszter volt a Teleki-, a Bárdossy-, és végül a Kállay-kormányokban. A német biztonsági szervek 1944. októberében elfogták, mert bekapcsolódott a "kiugrási kísérlet" előkészületeibe, a fogságból decemberben sikerült megszöknie. A kommunisták 1951-ben kitelepítették rózsadombi házából, 1952-ben pedig a bukaresti népbíróság távollétében vagyonelkobzásra és nyolcévi kényszermunkára ítélte.

(MTI)