Új jogok a magyarságnak

A szenátusban múlt héten megszavazott változathoz képest újabb anyanyelvhasználati jogokkal egészítette ki az új román közigazgatási kódex tervezetét a jogszabály előkészítésével foglalkozó parlamenti különbizottság – tudatta csütörtöki hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

A kétkamarás román parlament szenátusa a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival múlt hétfőn szavazta meg a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódex tervezetét. Ebbe az RMDSZ javaslatára az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a törvény megengedő értelmezésében a magyar közösség számára fontos pontosítások is bekerültek.
A parlamenti különbizottság, amely a tervezet tartalmi részleteit hivatott kidolgozni, szerdán véglegesítette képviselőházi jelentését, Marcel Ciolacu szociáldemokrata bizottsági elnök pedig azt mondta: az új közigazgatási kódexről a jövő héten szavaz a képviselőház plénuma. Az RMDSZ hírlevele rámutat: a szenátusban már megszavazott 70 módosító javaslat mindegyikét a képviselőházi szavazást megelőző bizottsági munkálatok során is megőrizték a törvény szövegében, ezeket egészítette ki most a bizottság az anyanyelvhasználatra vonatkozóan újabb módosításokkal.
„A félreértelmezések és esetleges viták elkerülése végett leszögeztük, hogy az új közigazgatási törvénykönyv hatályba lépése előtt érvényes jogszabályok által előírt anyanyelv-használati jogokat nem lehet visszavonni. Ugyanakkor sikerült olyan rendelkezéseket is bevinnünk a jogszabály szövegébe, amelyek biztosabb alapokra helyezik ezek betartását” – mondotta Cseke Attila szenátusi frakcióvezető, aki az RMDSZ képviseletében vesz részt a különbizottság munkájában.
Az RMDSZ javaslatára a kódex tervezete előírja a nemzetközi egyezmények és szerződések betartását is a közigazgatási intézmények és alkalmazottaik számára. „Ez azért fontos, mert először jelenik meg törvényes előírásban, hogy a közintézményeknek olyan egyezményeket is figyelembe kell venniük tevékenységük végzése során, mint például a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája és a kisebbségvédelmi keretegyezmény” – magyarázta Cseke Attila. A tervezet hatályba lépése után a kormánynak 90 napon belül ki kell dolgoznia az anyanyelv-használati jogokról szóló rendelkezések alkalmazási normáit.
Az Erdélyi Magyar Néppárt ezzel szemben azon az állásponton van, hogy eddig megszerzett jogok elvesztését is magával hozhatja az új törvény. Soós Sándor alelnök Kolozs megyével példázódott, szerinte az ottani magyarság mintegy fele él olyan településen, amelyen a korábbi közigazgatási törvény elfogadásakor érvényes népszámlálási adatok szerint a húsz százalékos küszöbérték fölött volt, de azóta a küszöb alá csökkent a magyarság aránya. Ezeknek a településeknek a magyar közösségei immár nem lesznek jogosultak a kétnyelvű feliratozásra és az anyanyelvhasználatra az önkormányzati hivatalokban – vélekedett arra alapozva, hogy az új törvénykönyvnek a szenátus által elfogadott változata nem tartalmaz olyan kitételt, mely szerint a szerzett jogok érvényben maradnak. Ezt annál is inkább furcsának találta, mert a szerzett jogok érvényben tartását még a törvénytervezetet véleményező román külügyminisztérium is kérte. <<