Továbbra sincs meg a többség a Brexit-megállapodás elfogadásához

A konzervatív párti brit miniszterelnök, aki hétfő délután tartott tájékoztatót a Brexit-folyamat legutóbbi fejleményeiről az alsóházban, közölte ugyanakkor, hogy folytatja tárgyalásait a képviselőkkel.

Ezzel valószínűleg lekerült a napirendről a korábban keddre valószínűsített harmadik szavazás, bár felszólalásában Theresa May utalást tett arra, hogy a kormány megfelelő támogatás elérése esetén még ezen a héten ismét a ház elé terjesztheti a Brexit-megállapodást. A kormányfő kijelentette azt is, hogy a múlt heti EU-csúcson született jogi döntés a Brexit új határidőiről pénteken hatályba lépett, és a nemzetközi jog alapján is hatályossá vált a kilépés határidejének módosulása, mivel a döntést az Egyesült Királyság is elfogadta.

Theresa May közölte, hogy a kormány a ház elé terjesztette a határidő módosításáról intézkedő törvényalkotási aktus tervezetét, amelyet a képviselők a héten megvitatnak és szavaznak is róla, hogy a kilépési határidő módosulása megjelenjen a brit jogszabálygyűjteményben is. A kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha a ház esetleg elvetné ezt a törvénykezési dokumentumot, az "jogi zűrzavarhoz és káros bizonytalansághoz vezetne ugyan", de a kilépési határidő módosulására már nem lenne hatással, tekintettel annak nemzetközi jogi hatályára.

A brit EU-tagság eredetileg e héten, pénteken, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor szűnt volna meg. Theresa May - miután az alsóház kétszer is nagy többséggel elvetette a Brexit-megállapodást - a múlt héten hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a Brexit határidejének június 30-ig terjedő halasztását. Az EU a csütörtök-pénteki csúcsértekezleten azonban olyan megoldásra jutott, hogy ha a brit parlament ezen a héten elfogadja a Brexit-megállapodást, a kilépés május 22-éig - az európai parlamenti választások előtti napig - halasztható.

A Brexit-egyezmény újbóli elutasítása esetén viszont a brit kormánynak április 12-éig ismertetnie kell az EU-val a további menetrendről szóló elképzeléseit, és döntenie kellene arról is, hogy részt akar-e venni az EP-választásokon. Ha erre a brit kormány hajlandó, akkor az EU-csúcson elért megállapodás alapján a Brexit hosszabb ideig tartó - egyelőre kijelölt határidő nélküli - halasztása is szóba kerülhet, ha viszont London továbbra is elveti a részvételt az EP-választásokon, akkor április 12-én elvileg megállapodás nélkül megszűnhet a brit EU-tagság.

Ezekre a forgatókönyv-lehetőségekre Theresa May is utalt hétfői alsóházi felszólalásában. Közölte: az alapeseti forgatókönyv a Brexit-egyezmény elutasítása esetére a megállapodás nélküli kilépés. Ha azonban a ház sem a Brexit-megállapodást, sem a megállapodás nélküli kilépést nem hajlandó támogatni - ahogy ezt a lehetőséget egy minapi szavazáson már el is vetette -, akkor a brit kormánynak hosszabb halasztást kell kérnie az Európai Uniótól az alternatív Brexit-menetrendek kidolgozása végett. Ebben az esetben viszont az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.

Ha mindez bekövetkezik, a kormány nem tudná garantálni azt sem, hogy a Brexit-folyamat egyáltalán végbemegy - fogalmazott hétfői alsóházi felszólalásában Theresa May. A kormányfő hozzátette: e forgatókönyv esetén az alternatív lehetőségek között szerepelne a brit EU-tagságról szóló újabb népszavazás kiírása is. A 2016-ban tartott referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége voksolt a kilépésre.

Szombaton minden idők egyik legnagyobb tüntetését tartották Londonban az újabb népszavazás kiírásáért. A demonstráción a szervezők becslése szerint több mint egymillióan vettek részt. Hétfő estig több mint 5,5 millióan írták alá azt a minap megjelent hivatalos petíciót, amely a Brexit-folyamat leállítását és a brit EU-tagság fenntartását követeli. Ez rekord a hasonló hivatalos petíciós kezdeményezések történetében.

Megszavazta a brit alsóház, hogy maga dönthessen a különböző Brexit-alternatívákról

Megszavazta hétfő éjjel a londoni alsóház azt a módosító indítványt, amelynek alapján a képviselők saját kezdeményezésükre szavazhatnak - egyelőre jogilag nem kötelező erővel - Brexit feltételrendszerét rögzítő, eddig kétszer nagy többséggel elvetett megállapodás különböző alternatíváiról.

Az indítvány, amelyet a kormányzó Konzervatív Párt egyik tekintélyes alsóházi képviselője, Sir Oliver Letwin terjesztett be, gyakorlatilag kísérlet arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a Brexit-folyamat irányítását, és maga próbáljon valamilyen alternatív Brexit-forgatókönyv mögé többséget felsorakoztatni, így igyekezve kitörni a jelenlegi patthelyzetből.

Az indítványra - amelyet a parlamenti vita és a szavazás előtt Theresa May miniszterelnök nem támogatott - 329, ellene 302 képviselő voksolt. A kimutatás szerint a beterjesztést 31 konzervatív képviselő is megszavazta, dacolva saját kormányával.

A kormány ellenében jóváhagyott előterjesztés egyelőre arról intézkedik, hogy a szerdai alsóházi vitanap eredeti programját megváltoztatva a képviselők úgynevezett jelzésértékű - indikatív - szavazásokkal próbálnak kiutat keresni a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzetből, úgy, hogy különféle alternatív Brexit-változatokat vitatnak meg és szavaznak is ezekről.

Ez szinte példátlan a brit parlamentarizmus gyakorlatában, mivel rendszerint a kormány határozza meg, hogy milyen indítványokra biztosít parlamenti vitaidőt és szavazási lehetőséget. Az indikatív szavazások célja annak kiderítése, hogy milyen indítványok elfogadásához biztosítható reális eséllyel parlamenti többség - ha sikerül egyáltalán olyan megoldást kidolgozni, amely köré konszenzus teremthető.

Theresa May azonban már a Letwin-javaslat vitája és megszavazása előtti felszólalásában közölte, hogy ez "nem kívánatos precedens", emellett olyan megoldásokat is eredményezhet, amelyekről például az EU még tárgyalni sem lenne hajlandó. A brit miniszterelnök kijelentette: mindezek alapján nem tud kötelezettséget vállalni arra, hogy bármely ilyen jelzésértékű szavazás eredményét a kormány ténylegesen végrehajtja. Az indikatív képviselői szavazások valóban nem kötelezik a kormányt cselekvésre.

Hivatalosan egyelőre nem ismert, hogy a képviselők által kiharcolt szerdai vitanapon milyen alternatív Brexit-forgatókönyvek kerülhetnek napirendre, de az eddigi képviselői nyilatkozatokból következtethetően felmerülhet akár egy olyan Brexit-formula is, amely a kilépés után is vámuniós viszonyrendszerben tartaná az Egyesült Királyságot az Európai Unióval, vagy továbbra is érvényesítené az EU egységes belső piacának szabályrendszerét.

Mindez a jelenlegi uniós szabályok alapján azzal is járna, hogy a brit kormánynak változatlanul el kellene fogadnia a szabad mozgás alapelvét. London azonban elsősorban éppen a bevándorlás feletti ellenőrzés visszaszerzésének igényével érvelve kíván kilépni az EU vámuniójából és belső piacáról is.

(MTI)