Történelmi csúcson az Európai Unió támogatottsága a tagállamokban

A Brüsszelben csütörtök délelőtt közzétett felmérés szerint az európaiak 68 százalékának határozott meggyőződése, hogy hazájának előnyére vált a csatlakozás, ez a legmagasabb érték 1983 óta.

A válaszadók nagyjából 61 százaléka nem csak hasznos, hanem összességében jó dolognak is tartja országa EU-tagságát. Ez az arány megegyezik a fél évvel ezelőtti adatfelvétel rekordmagas értékével, amelyhez hasonlót azelőtt csak egyszer, közvetlenül a berlini fal 1989-es leomlása után mértek.

Magyarországon a lakosság 61 százaléka gondol pozitívan az uniós tagságra, az emberek 78 százaléka véli úgy, hogy az ország profitált a csatlakozásból.

Az abszolút többség szinte minden országban arra szavazna, hogy hazája tagja maradjon az EU-nak, az ezt támogatók aránya átlagosan 68 százalék, csak 14 százalék voksolna a kilépésre. Csupán két államban marad 50 százalék alatt a bennmaradást támogatók aránya: Olaszországban 49 százalék szavazna a maradás, 19 a távozás mellett, Csehországban pedig 47 százalék áll szemben 24-gyel. Magyarországon a lakosság 64 százaléka szavazna igennel a bennmaradásra, 15 százalék kilépne.

Az Európai Unió támogatottságát mérő adatok közül csaknem az összes emelkedett a 2016-os brit kiválási népszavazás óta, ami érzékelteti a növekvő aggodalmakat a Brexit hatásai miatt. A jelek szerint a referendum segített az integráció előnyeinek tudatosításában a kontinensen.

A megkérdezettek ugyanakkor az elmúlt évek belső és külső kihívásai miatt a korábbinál valamivel nagyobb arányban bizonytalanok az Európai Unióval kapcsolatosan, 27 százalékuk szerint az integráció sem nem jó, sem nem rossz. Mintegy felük ráadásul úgy érzi, hogy összességében sem az EU-ban, sem pedig a hazájában nem a jó irányba haladnak a dolgok.

A válaszadóknak mindössze egyharmada tudja, hogy májusban európai parlamenti választások lesznek, a pontos dátummal 5 százalék van tisztában. Nagyjából 35 százalék biztosan elmegy szavazni, 32 százalék még nem döntött.

Az európaiak szerint mindenekelőtt a gazdasági növekedés (50 százalék), a fiatalkori munkanélküliség (49 százalék), a bevándorlás (44 százalék), a klímaváltozás (43 százalék) és a terrorizmus (41 százalék) kérdéseivel kellene foglalkozni a kampányban.

A 2019. február 19. és március 4. között elvégzett reprezentatív felmérés átlagát az aktuális politikai helyzetet figyelembe véve huszonhét tagállamra számolták, a kilépni készülő Egyesült Királyságra vonatkozó adatokat külön tüntették fel.

(MTI)