
Tőkés László szerint egyaránt román és magyar érdek a romániai lakosság fogyásának megállítása. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csütörtök este beszélt erről azon a konferencián, mely a küszöbön álló romániai népszámlálásra és arra a szerepre összpontosított, amely az önkormányzatokra hárul a román-magyar viszonyban.
2021. december 03., 13:202021. december 03., 13:20
A járvány miatt az online térben megtartott konferencián többek között Brassó, Temesvár és Marosvásárhely polgármestere fejtette ki nézeteit a román-magyar együttélés kérdéseiről.
Tőkés László megnyitójában felidézte azt a román-magyar szolidaritást, amely 32 évvel ezelőtt, a romániai forradalom idején bontakozott ki a két közösség között. Úgy vélte: a párbeszédnek és a megértésnek ezt a kedvező történelmi pillanatát "az Iliescu-féle kommunista államcsíny és restauráció" tette tönkre.
Kitért arra, hogy lassan a román-magyar párbeszéd fórumai is megszűntek, "a zsákmányszerzésre berendezkedett politikai pártok programjából szinte teljes mértékben hiányzik a kisebbségi problematika". Azt is megjegyezte, hogy sokat ártottak a békés együttélésnek az olyan polgármesterek, amilyen Gheorghe Funar volt Kolozsváron, vagy Dorin Florea Marosvásárhelyen. Úgy vélte: sok múlhat azon, hogy miképpen viszonyulnak maradék kisebbségeikhez azoknak a nagyvárosoknak az önkormányzatai, melyekben a magyarság aránya vészesen leapadt.
Megállapította: a küszöbön álló népszámlálás sem román, sem magyar oldalon nem kecsegtet jóval. A Világbank adatait idézte, amelyek szerint az elmúlt harminc évben Románia több mint 4 millió polgárát veszítette el, a romániai magyar közösség lélekszáma pedig 1,7 millióról akár 1 millió alá is leapadhat. Közös érdeknek tartotta a fogyatkozás megállítását, de azt is hozzátette, hogy a demográfiai válság megoldása a magyarok számára egzisztenciális fontosságú.
Allen Coliban, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben megválasztott brassói polgármester sajnálatosnak tartotta, hogy a legutóbbi választásokon a magyar közösség képviselői kiszorultak a város önkormányzati testületéből. Megjegyezte: ezt a helyzetet próbálta azzal orvosolni, hogy biztosítja a magyar és a szász közösség képviselőjének, hogy tanácskozási joggal részt vegyenek az önkormányzati üléseken. Kijelentette: a normalitás jelének tekinti, hogy augusztus 20-án piros-fehér-zöld színekkel világíttatta meg a város fölé emelkedő Cenk hegyen a város nevét. Úgy vélte: a politikusoknak jó példát kell mutatniuk.
Soós Zoltán, Marosvásárhely független polgármestere elmondta: sok konfliktusos témát örökölt hivatali elődjétől. Fontosnak tartotta, hogy úgy biztosítsa a magyar közösségtől korábban megtagadott jogokat, hogy közben ne reagáljon a provokációkra. Azt tartotta kérdésesnek, hogy három év múlva mennyire lesz etnikai alapú a szavazás a marosvásárhelyi önkormányzati választásokon.
Dominic Fritz, Temesvár német nemzetiségű polgármestere videoüzenetében arról beszélt, hogy a város vezetése hidat szeretne építeni a különböző nemzeti közösségek között. A Németországból Temesvárra telepedett és az USR színeiben megválasztott polgármester azt tartotta fontosnak, hogy e közösségek ne csak a saját buborékukban nyilvánuljanak meg, hanem váljanak a város kreativitásának a forrásaivá.
A konferencián felszólaló Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke elmondta: Romániában olykor országos, máskor helyi szinten ugrasztják egymásnak a nemzeti közösségeket, általában azért, hogy eltereljék a figyelmet valamiről. Sajnálatosnak tartotta, hogy Nagyváradon nemcsak a román politikusok játszották ki a magyar kártyát, hanem a magyar politikusok is a román kártyát.
(MTI)
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!