Több ponton módosítani tervezik a büntetőeljárási törvénykönyvet

Igazságügyi források arról tájékoztatták az Agerpres hírügynökséget, hogy a szaktárca elküldött a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM) egy jogszabálytervezetet, amely a 2009/286-os büntető törvénykönyvet, a korrupciós tettekre vonatkozó 2000/78-as törvényt, illetve a 2010/135-ös büntetőeljárási törvénykönyvet módosítaná.

A büntetőeljárási törvénykönyvet módosító javaslat értelmében egy bírói ítéletet nem lehetne többé perdöntő módon a nyomozó, a vele együttműködő személyek vagy a védett tanúk nyilatkozattétele alapján meghozni. Nem lehetne többé perdöntő egy ítélet meghozatalában az ügy többi vádlottjának, vagy a felelősség viselése alól felmentett tanúknak a nyilatkozattétele sem, ha ezt nem erősítik meg más bizonyítékok. Továbbá a módosítás értelmében a bírói ítéletet nem lehetne többé perdöntő módon arra sem alapozni, hogy a vádlott megtagadta a vallomástételt.

Egy másik, a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító tervezet a nyomozás folyamatára és az ügyben zajló perre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozik.

A javaslat értelmében három új kitétellel bővülne a kódex. Ezek szerint a büntetőjogi eljárás, illetve az ügyben folyó per időszaka alatt a hatóságoknak tilos lenne információkkal szolgálniuk az ügyben érintett személyekről és feltételezett bűncselekményeikről. 'A hatóságokhoz tartozó személyek nem beszélhetnek úgy a gyanúsítottakról vagy vádlottakról, mintha azok vétkesek lennének, csak abban az esetben, ha a szóban forgó tettekért már jogerős ítélet született ellenük' - áll a tervezetben.

A javaslat szerint a folyó büntetőjogi eljárás vagy per részleteiről csak akkor hozhatnának nyilvánosságra bizonyos információkat a nyomozó vagy bírói hatóságok, amennyiben ez közérdeket szolgál, vagy segíthet az üggyel kapcsolatos igazság kiderítésében.

A módosítás azt is megtiltaná, hogy olyan felvételeket hozzanak nyilvánosságra, amelyek a gyanúsítottakat megbilincselve vagy más módon ártalmatlanított helyzetben mutatják be, azt a benyomást keltve ezzel a nézőben, hogy az illető vétkes valamely bűncselekmény elkövetésében.

Újdonságot hozna a tervezet az előzetes letartóztatási parancs kiállításának módjába is. A módosítás szerint ugyanis a bíróságnak az előzetes letartóztatás elrendelésekor 'olyan valós és személyes körülményekre kell hivatkoznia, amelyek a közrendet fenyegető reális és azonnali veszélyre utalnak. Az intézkedés indoklásakor nem lehet általános és elvont okokra hivatkozni' - olvasható a tervezetben.

(Agerpres)