Tízéves a Székelyföld Napok

– Tízéves a Székelyföld Napok. Fel tudná idézni a kezdeteket?

– Feladatként kaptuk, hogy szervezzük meg a Székelyföld Napokat, amelynek az értékét abban láttam, hogy Székelyföld régiói egymás különböző értékeivel megismerkedhetnek, azokat egymásnak megmutathassák. Például a torjai színjátszó csoport látogasson el Szovátára, a csíkcsicsói néptánccsoport lépjen fel Bükszádon, és lehetne még felsorolni ezeregy hasonló példát. A lényeg, hogy Székelyföld egyik sarkának nincs rálátása a másikra, sőt megyén belül sem: Felsőháromszéken nem tudom, mennyire látják, hogy Erdővidéken épp mi zajlik. Ennek jegyében szerveztük nagyon sokáig, aztán egy kicsit csendesedett, persze mai napig vannak ilyen cserék, de közben megerősödött az a vonal, hogy megyén belül is helyi értékeket tudjunk megmutatni, megmozgatni, továbbvinni.

– A tíz nap alatt milyen programok közül válogathat a közönség? Milyen kategóriákban, műfajokban?

– Több mint ötven esemény zajlik csak Kovászna megyében, de a három megyében (Kovászna, Hargita, Maros) több mint kétszáz. Idén először nincs a Székelyföld Napoknak műsorfüzete, tekintettel arra, hogy jobban figyelünk környezetünkre. A műfajok közül mindenki megtalálhatja a számára kedvezőt: gyerekeknek szóló meseelőadástól kezdve színjátszófesztiválon át, lesznek fiataloknak szóló események és az idősebb nemzedéknek szóló programpontok is, például operettelőadások.

– Mely településeken szerveznek eseményeket?

– Arra mindig szoktunk figyelni, hogy az egész megyét lefedjük, hogy semmiképp se történjen meg az, hogy például Felsőháromszéken nagyon sok, közben meg Orbaiszéken csak elvétve egy, két esemény legyen. Ezt megelőzte egy olyan szervezői munka, amikor minden régióba ellátogattunk, összehívtuk a művelődésszervezőket, és megkérdeztük, milyen rendezvényt fogadnának szívesen, mit/kit szeretnének vendégül látni, vagy milyen értékeik vannak – gondolok itt néptánccsoportra, kórusra, színjátszó csoportra – amit ők maguk kimozdítanának a településről. Ezeket végül összesítettük, és ezeknek az igényeknek próbáltunk megfelelni akkor, amikor összeállítottuk a programsorozatot. Egy másik lényeges dolog, hogy olyan kis településekre, eldugott lélekszámú helyekre vigyünk előadásokat, ahol még nem, vagy csak nagyon ritkán volt hasonló.

– A Székelyföld Napok keretében lesz egy fotókiállítás Hollywoodtól Kézdivásárhelyig címmel a Vigadó Művelődési Házban. Mit kell tudni erről?

– Nem véletlenül nyílik éppen Kézdivásárhelyen ez a fotókiállítás, hiszen a városnak egy nagyon híres, jeles szülöttjét hozzuk úgymond haza, képletesen fogalmazva: „Dienes hazatér”. Felmenői még az Ikafalvi nemesi előnevet viselték, torjai gyökerekkel rendelkezik, de az anyakönyvi bejegyzése Kézdivásárhelyen található, tehát valószínűleg itt született. Arról a Dienes Andorról van szó, aki André de Dienes néven vált világhírűvé. Szomorú ugyan, de tény, hogy külföldön sokkal többet tudnak róla, illetve lényegesebben nagyobb megbecsülésnek örvend, mint szűk pátriájában. Ezen szeretnénk változtatni ezzel a kiállítással.

– Honnan ismeri Dienes Andort a világ?

– Legtöbben onnan, hogy ő fedezte fel Marilyn Monroe-t, de azért ő ennél jóval több volt, nem attól vált híressé, hogy elsőként fotózta Norma Jeane-t, hanem attól, hogy addig kereste a saját művészi útját, olyan technikákat, ötleteket, megvalósításokat hozott a fotóművészet terén, amit addig, nem hogy itthon, nálunk, hanem az akkori sztárközpontnak számító Hollywoodban sem sikerült senkinek. A legnagyobb nevek között tartják számon külföldön.

– Mi lesz látható a kiállításon?

– Lesz egy vetített képes előadás, majd megnyílik a kiállítás, amely január közepéig marad Kézdivásárhelyen. Utána szeretnénk a megyében több helyen is megmutatni.

– Hol fedezték fel ezt a témát, és hogy, hogy csak most?

– Szégyellem bevallani, mert már 2013-ban, születésének a 100. évfordulóján rábukkantunk, volt is akkor egy vetített képes előadás, de aztán elsikkadt a dolog. Az idei Székelyföld Napokon belül indult egy nagyszabású fotófesztivál, a Visor, és ha már fényképezés a téma, ki a mi leghíresebb fotósunk? Dienes. Így elővettük a 2013-as történetet, de ezúttal nem fogjuk ennyiben hagyni. Fontos hozzáfűznöm, hogy 2013-hoz képest, amikor még elég kevés képünk és információnk volt róla, most olyan anyagok, képek, részletek, információk, érdekességek vannak a birtokunkban Jancsó Katalin helytörténész és Kincses Károly fotómuzeológus jóvoltából, amelyeket Romániában még nem látott róla senki.