Tisztelet a hősöknek

Kötelességünk leróni a kegyeletünket a 77 esztendővel ezelőtt elesett, mintegy 120 000 magyar hős előtt, és kötelességünk megőrizni az emléküket, hiszen a szörnyű tél és a túlerő ellenére sem szegték meg a magyar hazára tett esküjüket. A parancsot teljesítvén hősiesen helytálltak a pokollá változott csatatéren, és nem árulták el a szövetségeseiket, óriási emberáldozat árán is kitartottak mellettük. Büszkék kell legyünk rájuk, és arra a tényre, hogy 100 esztendővel Magyarország trianoni feldarabolása után még mindig vagyunk, és nem csak a megcsonkított honban, hanem az elszakított területeken is. A minket elüldözni és beolvasztani kívánóknak pedig azt üzenjük, hogy nem fogunk a kedvükre tenni, hanem felemelt fejjel vállaljuk a magyarságunkat a kisebbségi létben is. Éppen ezért ez a nap, számunkra a számadásé és tervezésé is kell, legyen – jelentette ki vitéz Székely Zsolt, az Erdélyi Vitézi Rend kapitánya vasárnap délben, a hősök temetőjében, ahol a sepsiszéki állomány tagjai gyűltek össze.

Úgy, ahogy a múltban, a jelenben sincs tudomásunk a tárgyalóasztalok mellett titokban meghozott nagyhatalmi döntésekről, csupán azt látjuk, tapasztaljuk, hogy ártatlanok hullnak el egy-egy alattomos terv miatt. Ez ellen pedig csak imádkozással és emlékezéssel védekezhetünk, miként azt őseink tették, mert a helytálláshoz és megmaradáshoz erőt csak ebből meríthetünk – figyelmeztetett Búcsi Zsolt Tamás, vártemplomi lelkész.

A megemlékezés este a belvárosi református templomban, Marosi Árpád lelkész által megtartott istentisztelettel folytatódott, amelyen a szervező Történelmi Vitézi Rend sepsiszéki állományán kívül részt vettek az Erdélyi Vitézi Rend Háromszéki Törzsének tagjai is.

Az idén éppen 100 éve annak, hogy Trianonban a nagyhatalmak újra szabták a Magyar Királyság több mint 1000 éves határait, és ezzel a magyar politikumot kényszerpályára állították. Az igazságtalan döntés felülvizsgálata ugyanis a két világháború között csak német nyomásra volt elképzelhető, így a magyar vezetés kénytelen volt velük szövetkezni. És ennek következtében az eredeti állapot részleges visszaállítása 1938, ’40 és ’41-ben meg is történt. Cserébe viszont a németek, Magyarország háborúba való belépést követelték az ő oldalukon, amit 1942-ben már tovább nem lehetett elodázni. Főleg, hogy az Észak-Erdélyt kényszerből visszaszolgáltató, de azt újból megkaparintani akaró Románia ezt célja elérése érdekében már 1941-ben megtette. Mindezek következtében vezényelték a II. magyar hadsereget a keleti frontra – mutatott rá istentisztelet után Nagy Zoltán történész a szovjetunióbeli magyar katonai jelenlét okaira. Záró mozzanatként a Sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárda fellépése következett.      

Az ünnepélyes főhajtás mindkét helyszínen a hősök emlékművének megkoszorúzásával, és himnuszaink eléneklésével ért véget.