Teodorovici: elkerülhetetlen volt a cigaretta jövedéki adójának emelése

"Nem szeretem az adókat és az illetékeket, és nem növelem sem ezek számát, sem ezek összegét" - nyilatkozta a miniszter, aki szerint "egyetlen érvük sincs" azoknak az "őrülteknek és hozzá nem értőknek", akik ennek ellenkezőjét írják róla a Facebookon.

A pénzügyminisztérium rendelete értelmében a cigaretta jövedéki adójának szintjét 2019. szeptember 1-jétől ezer szálanként 483,74 lej lejről 503,97 lejre emelik, mert jelenleg - az Európai Unió irányelvétől eltérően - a cigarettára kivetett teljes jövedéki adó nem teszi ki a súlyozott átlagos kiskereskedelmi eladási ár (16,8 lej/csomag) legalább 60 százalékát. Az irányelvet legkésőbb 2017. december 31-éig alkalmaznia kellett volna Romániának - állítja a minisztérium.

Az indoklás szerint a cigaretta jövedéki adójának növelése ebben az évben 159,4 millió lej, a következő évben 699,6 millió lej, 2021-ben pedig 857,4 millió lej pluszjövedelmet hoz a költségvetésbe.

A JTI Románia cigarettagyártó cég úgy véli, hogy a kormány azon szándéka, hogy előre hozza a jövedéki adó növelését, amely januártól lehetett volna esedékes, felrúgja az adó kiszámíthatóság elvét és az üzleti terveket.

A cigarettagyártó vitatja, hogy a hatóságok az európai unió irányelveinek akarnának megfelelni, mert olvasatukban ezek azt írják elő, hogy a jövedéki adót az azt követő második esztendő január 1-jétől kell emelni, hogy ez már nem teszi ki a súlyozott átlagár 60%-t.

"Arra lehetett számítani, hogy a jövedéki adó 2020 januárjában nő, nem szeptemberben, vagyis kevesebb mint egy hónap múlva. Ha a jövedéki adót januárban emelnék, a gyártóknak lenne idejük módosítani üzleti tervüket. (...) Nem vonjuk kétségbe a kormány azon jogát, hogy emelje az adókat és törvénykövető magatartást tanúsítunk, de egyensúlyt és kiszámíthatóságot kérünk" - nyilatkozta Gilda Lazăr, a JTI Románia kommunikációs igazgatója.

Ugyanez a rendelet növeli a magas cukortartalmú üdítőitalokra kivetett jövedéki adót is. Az indoklás szerint a tervezet nem támogatja az egészségre káros élelmiszerek fogyasztását, a bejövő plusz jövedelmet pedig az oktatásra és egészségügyre fordítják.

Az intézkedés kezdeményezői szerint az Európai Unióban a felnőtt népesség 52%-a túlsúlyos, és ebből az arányból 17% elhízással küzd. Aggasztó adatok vannak a gyermekkori elhízásról is, amelynek jelentős következményei vannak a jövő felnőttjének egészségére.

A pénzügyminisztérium becslései szerint a magas cukortartalmú üdítőitalok jövedéki adója 320 millió lejes pluszbevételt jelent a költségvetésnek.

Az üdítőitalt gyártók és forgalmazók országos szövetsége ezzel szemben "diszkriminatívnak és aránytalannak" nevezte a tervezett intézkedést és rámutatott, hogy az üdítőitalok átlagosan egy felnőtt napi kalóriabevitelének csupán 3%-át teszik ki, és úgy tűnik, hogy az adókivetés egyetlen célja az állami költségvetés bevételeinek növelése.