Szotyori L. Zoltán és az erdélyi magyarok

Borbély Zsolt Attila

2017. április 25., 00:042017. április 25., 00:04

Ritkán kap egy facebookos vitában megfogalmazott néhány gondolat akkora nyilvánosságot, mint Szotyori Lázár Zoltán szolnoki jobbikos önkormányzati képviselő és városi elnök néhány dehonesztáló megjegyzése, amit az erdélyi magyaroknak címzett annak kapcsán, hogy szerinte minősíthetetlenül támadta e sorok írója a pártját. (Jómagam persze úgy vélem, abban semmi minősíthetetlen nincs, ha érvekkel alátámasztva az ember bármelyik pártnak bármely arra érdemes lépését nemzetárulásnak nevezi. Soros és Orbán között előbbi mellé állni kétségkívül az, a migránsválság óta különösen.)

Szotyori és a pártvezetés becsületére legyen mondva, hamar léptek, a helyi vezető bocsánatot kért, a bocsánatkérést pedig a sajtótájékoztatót felvezető szóvivő, Apáti István az Erdélyi Magyar Néppárt hétvégi kongresszusán is tolmácsolta.

Jómagam inkább részvétet érzek vitapartnerem iránt, aki egyébként privát üzenetben is megkövetett még aznap este. De a politika sajnos ilyen, az ember meggondolatlanul megfogalmaz valamit, és azt ellenfelei értelemszerűen ki fogják ellene használni.

Tulajdonképpen a fő probléma ezzel a néhány kijelentéssel az, hogy pártszemüvegen keresztül szemléli a valóságot, és ugyanezt feltételezi a Fidesz azon lépése mögött, hogy kiterjesztette a magyar állampolgárság alanyi jogát valamennyi magyarra. Pedig Orbán Viktor zárt körben már 1998-ban jelezte, hogy távlati, elvi megalapozottságú célja a kettős állampolgárság intézményesítése, ezt magam is tanúsíthatom. Mivel a pártnak nem volt akkor kétharmados többsége, inkább a státusztörvény nyomvonalán indultak el, de mihelyt elnyerték az állampolgársági törvény módosításához szükséges többséget 2010-ben, első dolguk volt ebben az ügyben lépni.

Másik oldalról pedig az is tagadhatatlan, hogy nemcsak a Fidesz, de a Jobbik is támogatta a kezdet kezdetétől mind a kettős állampolgárság, mind az autonómia célkitűzését. E két párt politikájának elvi alapja a határon kívül élő magyarsággal kapcsolatban lényegében közös. Torzsalkodásuknak leginkább az az oka, hogy a Fidesz kormányon van, a Jobbik vezetőivel pedig elhitették, hogy érdemi esélyük van arra, hogy egyedül kormányt alakítsanak 2018 után.