Szily Nóra először Székelyföldön

A kérdései mögé bújik, benne van a kérdéseiben, de nem szívesen válaszol azokra, mert „egy introvertált exhibicionista, aki nagyon szeret közönség elé lépni, stúdióban dolgozni, de a Szily Nóra magánember sokkal visszahúzódóbb. Kíváncsi vagyok a világra, másokra, a gondolatokra, a vélekedésekre, de az intimitásaimat őrzöm. A magánéletemben nem vagyok annyira központi figura, van egy rejtőzködő, visszahúzódó énem. Kérdések mögé pedig nagyon jól el lehet bújni. Nem is szerepeltem sokat a bulvársajtóban, nem hakniztam azzal, hogy elvesztettem a mobiltelefonomat vagy láttam egy kismacskát.”

Amellett, hogy élete fontos állomásait megosztotta az emberekkel, a családját nem használja „biodíszletként” – ilyen áron nincs szüksége címlapra. „Az egyik fiam annyira utálja, ha fotózzák, hogy négyéves korában volt utoljára fotós előtt, és ma 25. Azt gondolom, azért, mert ő engem választott a csillagról, az én szakmámat válasszuk szét, az ő személyiségét meg tartsuk tiszteletben. Nekem az nem volt fontos, hogy rólam hetente hír legyen. Azt szerettem, ha azért jegyzik meg a nevem, mert jó beszélgetéseket láttak velem.”

 [reklam]

A kudarc a siker velejárója

„Az életemben nem szóltak a fanfárok, nem egy diadalmenet volt – mesélte. – Egyrészt a családomban is vannak dolgok, amik terheket, felelősséget tesznek rám, nem könnyítik az életemet, de kötelességemnek érzem, hogy helytálljak anyaként vagy gyerekként; másrészt pedig elváltam.” A hivatásának szenvedélyesen élő Szily Nóra bevallása szerint az embernek több szerepben kell helytállnia élete során, megtapasztalva hideget-meleget. „A személyiségfejlődésben ezek nagyon fontos állomások, de miközben nekem nagyon sok szárnyalás adatott az életemben, sok súly is volt a szárnyaimon; adódott olyan helyzet, amelyik próbálta lekötni azokat. Aztán ki kellett bogozni a kötelékeket, és újra elindulni. Talán ezért is hiteles arról beszélnem, hogy a kudarc nem a siker ellentéte, hanem a siker velejárója. Ezek elképesztő mérföldkövek, amelyekből, ha okos, figyel, és nemcsak kifelé mutogat, az ember nagyon sokat tud tanulni.”

Karrier és család sikeres nőként

Mindennek az összehangolása csak úgy működhet, ha nem törekszünk a tökéletességre, „mert a tökéletes anya mellett felnőni rettenetes. Ez kicsit a bűntudat játéka. De én nem tudtam volna egészséges lelkű anya lenni, ha nem dolgoztam volna.” Az újságíró arra biztat, tegyünk a saját vágyaik szerint, és ne ítéljünk el másokat csak azért, mert otthon marad nevelni a gyerekét, vagy éppen pár órára kiszabadul ebből a körből. „Én nem feküdtem fel az anyaság oltárára, az én definícióm magamról nemcsak az, hogy két gyerek anyja vagyok, hiszen akkor most bajban lennék.”

A huszonéves korba lépő fiait elkísérte a küszöbig, és továbbra is támogatja, de most úgy érzi, ideje a saját céljaival foglalkoznia. „A sokféleségben hiszek, nincs egy igaz recept. Hiszek a változtatás lehetőségében. Törekedjünk arra, hogy az életünkben egyensúlyt teremtsünk, és találjuk meg saját boldogságunkat, indítsuk el saját életünkben a változtatást, mert rajtunk múlik, hogy a napsütést vagy a Nemerét vesszük észre. A saját életem is példa arra, hogy lehet változtatni és a vágyból benzint csinálni, ami egy hajtóerő. És ha egy célt megfogalmaz az ember, ahhoz egy tervet lehet készíteni, s azt lépésről lépésre végrehajtani. Több életünk van egy életen belül. Ha a szellemét és a lelkét frissen tartja az ember, akkor nem szabad lehúzni a redőnyt. Nem az a kérdés, hogy mire vagy képes, hanem hogy mire vagy lelkesen, jóérzéssel képes.”

Higgyünk magunkban

 Sokat adhat a nőknek, mert sok a tapasztalás és a karcolás a lelkén, magánéleti és szakmai vonalon egyaránt. „Higgyék el, hogy sokkal több van bennük, mint amit magukról hisznek, hogy nem kívülről kell várni a változást. Ha visszagondolnak életük eddigi állomásaira, hogy mennyi mindennel megküzdöttek már, ott van a bizonyság, hogy mennyi erő lakozik bennük. Higgyék el, hogy pontosan a múlt igazolásai révén holnap is meg tudnak küzdeni egy újabbal. Az emberek többsége nem a hegycsúcsokban botlik el, hanem a kavicsokban, mert lefele néz, és nem oda függeszti a tekintetét, ahova vágyik” – fogalmazta meg a nőknek szóló üzenetét Szily Nóra.

Az idelátogató, ha megtekinti a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumot, a Szent Anna-tavat, vagy szóba elegyedik a csernátoni Haszmann Pál Múzeum egykori vezetőjével, Pali bácsival, biztosan visszakívánkozik a vidékünkre. Szily Nórát is megragadta térségünk szépsége, az ízes székely beszéd egyedisége olyannyira, hogy az erdélyi körút azonnal a bakancslistájára került.