Szijjártó: új fejezet nyílik a magyar-román kapcsolatokban

Szijjártó Péter elmondta, a kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság 2011-ben ülésezett utoljára, de a mostani megállapodás - amely rögzíti a vitás pontokat is - lehetővé teszi a "korábban megoldhatatlannak hitt kérdések" közös megtárgyalását és megoldását is. Kérte, hogy mihamarabb hívják össze ismét a bizottságot, és tárgyaljanak többek között olyan fontos ügyekről is, mint a marosvásárhelyi katolikus líceum további működésének kérdése.

A politikus Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel aláírta a 2004-es és a 2014-es, Bukarestben kelt megállapodás módosításáról szóló egyezményt is, amelyek szavai szerint javítják a határátlépés gyorsaságát, és elkerülhetővé válik általuk, hogy csak nagy kerülőkkel lehessen átjutni a magyar-román határ két oldalán, de egymáshoz közel fekvő településekre.

Új, állandó nyitvatartású határátkelőhelyek nyílnak Elek-Ottlaka és Dombegyház-Kisvarjas között - közölte. Várhatóan ősztől az eddigi 12 helyett 14 állandó átkelő lesz a magyar-román határszakaszon, a magyar részen a magyarok építik ki a szükséges infrastruktúrát. A schengeni szerződés erre kötelez minket - fogalmazott.

Szijjártó Péter elmondta: tárgyaltak energiabiztonsági kérdésekről is. Egyetértenek abban, hogy a klímacélok mindkét országnak fontosak, de az elérésükhez szükség van a nukleáris energiára és a földgáz átmeneti energiahordozóként történő használatára. "Nem engedjük, hogy Brüsszel ezt a két energia-előállítási formát háttérbe szorítsa" - húzta alá.

Kiemelte: 2024-től létrejön a harmadik autópálya-kapcsolat a két ország között a Mátészalka-Csenger-Szatmárnémeti útvonalon, és 2024-re befejezik a Békéscsaba és az országhatár közötti vasútvonal korszerűsítését, így a vasúti forgalom Budapest-Bukarest-Konstanca között végig két vágányon haladhat.

Szijjártó Péter azt mondta, minél több szálon kötődik a két ország egymáshoz, annál nagyobb eséllyel oldják meg a konfliktusokat; az előző év kihívásai, a pandémia pedig rávilágítottak a nemzetközi együttműködés, a jószomszédi kapcsolatok jelentőségére.

Emlékeztetett, tíz év alatt megötszörözték a Magyarországon élő román közösségeknek nyújtott támogatást. A román ortodox egyház hétszer több támogatást kap most, mint 2010-ben. Segítik a nemzetiségi önkormányzatok oktatási tevékenységét, idén 1176 diák tanul az általuk fenntartott iskolákban Magyarországon - sorolta.

Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerint is a két ország közötti kapcsolat újraindításának és fejlesztésének reményét hordozza az, hogy Iulia Matei államtitkár és Kalmár Ferenc miniszteri biztos aláírta a 2011-es bizottsági ülés jegyzőkönyvét.

Elmondta, ő akkor társelnöke volt a bizottságnak, ezért örül, hogy folytatódhat a munka. Bízik a struktúrában is, hiszen a párbeszédben a két ország szakértői vesznek részt - jelentette ki, hozzátéve, hogy a delegációjának tagja mások mellett Faragó Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője is.

A román miniszter szerint a találkozó és a vegyes bizottság újraindítása a két ország stratégiai partnerségének jele. A gazdasági kapcsolatok elmélyítését pedig szerinte az szolgálná, ha a mostani megállapodás értelmében ősszel sikerülne megalapítani a magyar-román közös kereskedelmi kamarát. A két ország közötti kereskedelmi forgalom volumene 2020-ban 9 milliárd euró volt - jegyezte meg. Hozzátette: a beruházások terén van még tennivaló, Magyarország többet fektetett be az elmúlt években román területen, mint fordítva.

Bogdan Aurescu emlékeztetett, a magyar kormány pénzügyi támogatást nyújt a minőségi, román nyelvű oktatásnak; a román kisebbség számára biztosítja a nyelvhasználati jogokat; segíti román nyelvű kiadványok és művészeti alakulatok működését, továbbá Budapesten helyet biztosít egy ortodox templom építéséhez.

A találkozón szó volt az erdélyi gazdaság fejlesztését szolgáló projektről is, amelynek kulcsa Bogdan Aurescu szerint a diszkrimináció-mentesség, az európai versenyjogi szabályok betartása, valamint a román hatóságok bevonása az auditálásba.

Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elmondta: a kormány teherszállító gépe már úton van Pekingbe. Csütörtökön 600 ezer adag Sinopharm-vakcinával tér vissza, amelyből 200 ezret tovább szállít Grúziába.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerdán üdvözölte egy közösségi oldalon tett bejegyzésében a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerdai találkozóján született megállapodásokat.

A Facebook-bejegyzésben Kelemen kifejtette, hogy a román és a magyar diplomácia vezetője olyan megállapodásokat kötött Gyulán, amelyek jobbá, kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé teszik a két ország területén élők életét. Úgy vélte, egyrészt fontos az az egyezmény, amely a határátkelés megkönnyítéséről szól, ősztől ugyanis két új határátkelőhely (Kisvarjas-Dombegyháza és Ottlaka-Elek) nyílik Arad megyében, amelyeket "remélhetőleg mihamarabb továbbiak fognak követni Szatmár és Bihar megyében is" - írta az RMDSZ elnöke.

Emlékeztetett, hogy ugyanezen a találkozón, tíz év után aláírták a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság 2011-es ülésének jegyzőkönyvét, amelybe belefoglalták azokat a kérdéseket is, amelyekben nem sikerült előrelépnie a két államnak a nemzeti kisebbségek helyzetét illetően.

"Ezt követően újra össze lehet hívni a vegyes bizottságot, újra lesz intézményes párbeszéd Románia és Magyarország között közösségünk helyzetéről. Hosszú évek óta mondjuk, és nagyon reméljük, hogy beérik az az alapigazság, miszerint, ha a két ország kapcsolata jó, az kedvez a gazdaságnak, kedvez a romániai magyaroknak, és jó valamennyi állampolgárnak" - írta Kelemen Hunor.

(MTI)