Szijjártó Marosvásárhelyen

Nem mondtak le arról, hogy Marosvásárhelyen létrejöjjön és működjön a római katolikus iskola, hangsúlyozta Péter Ferenc, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke a Szijjártó Péter magyarországi külgazdasági és külügyminiszterrel csütörtökön tartott közös sajtótájékoztatón.

„Innen is arra kérjük Magyarország Kormányát, a külügyminiszter urat, hogy támogassanak a továbbiakban is ebben az ügyben, hiszen ez egy jogos elvárása és célja a Maros megyei, marosvásárhelyi magyar közösségnek”, mondta Péter Ferenc a szövetség tegnapi közleménye szerint. Megjegyezte, a római katolikus iskolával történteket a magyar közösség elleni nyílt támadásként értelmezik. Románia ma semmibe veszi a kisebbségi jogokat, miközben a nemzetközi porondon azzal henceg, hogy példaértékűen megoldotta a kisebbségek helyzetét – nyomatékosított. További lépésekről az RMDSZ országos vezetőivel, az érintett pedagógusokkal, szülőkkel, az egyház képviselőivel és szakemberekkel egyeztetnek.

A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügye kapcsán Szijjártó Péter kijelentette: a párbeszédben hisz, és nem az üzengetésben. Hozzátette: Liviu Dragnea PSD-elnök megígérte, hogy az iskola újraindulhat. „Komoly embernek ismerjük, bízunk benne, hogy amit vállalt az teljesül” – jelentette ki a miniszter. Az április 8-i, magyarországi országgyűlési választások kapcsán megjegyezte: „számítunk arra, hogy a határon túliak nagy számban leadják a szavazatukat. Azt szeretnénk, ha a következő Országgyűlés az egész világ magyarságának a politikai akaratát tükrözné”.

A miniszter a továbbiakban elmondta: a magyar kormány erőfeszítéseket tesz azért, hogy Románia és Magyarország kapcsolatait a kölcsönös tisztelet talajára helyezze, és a román kormány részéről minden eddiginél több nyitottságot tapasztalnak. Örvendetesnek tartotta, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom megközelíti az évi 8 milliárd eurót, ami azt is jelenti, hogy Magyarország számára Románia a második legfontosabb exportpiac Németország után.

A román–magyar földgázkereskedelemre vonatkozó kérdésre a miniszter elmondta: fontosnak tartják Magyarország gázellátásának a diverzifikálását. Erre eddig nem nyílt lehetőség, mert Horvátország nem építette meg az ehhez szükséges LNG-terminált, Románia pedig nem kétirányúsította a terminált. Hozzátette: a romániai fekete-tengeri lelőhely kitermelésének a jogát birtokló osztrák–amerikai konzorcium döntése nyomán a román és a magyar gázvezetéket üzemeltető cégek, a román Transgaz és a magyar FGS kiírták a magyar–román interkonnektor román–magyar irányú szállításának a kapacitáspályázatát. Ezen a pályázaton, amelyen a 2022 és 2037 közötti időszakra lehetett lekötni a román–magyar gázinterkonnektor kapacitását, két magyar társaság végzett az első két helyen, és ezek az interkonnektor teljes, 4,4 milliárd köbméteres kapacitását lekötötték. Ez azt jelenti, hogy ha a fekete-tengeri gázkitermelés 2022-ben megkezdődik, és ha Magyarország felé kezdenek gázt szállítani, a teljes szállítási kapacitást magyar vállalatok kötötték le – magyarázta.