Személyes érdek és morális kötelesség

– Hogyan ítéli meg, milyen ütemben zajlik a megyében, ezen belül Kézdivásárhelyen az oltáskampány?

– A jelenlegi tempó jónak mondható, a jelentkezési kedv nem rossz. Sepsiszentgyörgyön már beteltek a helyek, Kézdivásárhelyen szerdán az utolsó 80 helyre zajlott az iratkozás az oltáskampány második szakaszában. Az előbbiek az oltóközpontok számára eddig kiutalt dózisokra vonatkoznak, de bízunk abban, hogy amíg az oltási hajlandóság tart, az országos alapból pótolják majd a kimerülő készleteket. Ha a jelenlegi ütemben halad a jelentkezés, arra is szükség lehet, hogy új oltóvonalat alakítsanak ki, azaz óránként nem csak 6 beteget, hanem dupla annyit lehet majd beoltani. Ezen a ponton ezt csak valószínűsítjük, nehéz a pontos ütemet előrelátni, mivel még friss a kampány, most kezd eljutni az emberekhez az információ. Lényeges tudnivaló, hogy a 65 év felettiek jogosultak oltásra a jelenleg zajló, második fázisban, ők a programare.vaccinare-covid.gov.ro honlapon iratkozhatnak fel, ehhez szükséges a CNP, aminek alapján az életkort is beazonosítják, más módon nem szükséges azt igazolni. Nyilván a jelentkezésben az internethasználatban kevésbé jártas időseknek segíthet bárki, rokon vagy ismerős, ezt bátorítjuk is! A krónikus betegek, akik szintén a második fázis kedvezményezettjei, életkortól függetlenül a háziorvosuknál tudnak iratkozni, erre azért van szükség, hogy ellenőrizve, igazolva legyen a betegségük. Tudni kell azt is, hogy az oltás beadatása nem lakóhelyhez kötött, az országos adatrendszerbe való feliratkozást követően azt bárhol be lehet adatni (ha a kedvezményezett kategóriába tartozunk), ugyanígy az emlékeztető oltást is.

– Melyek a leggyakoribb kifogások, tévhitek az oltással kapcsolatban?

– Az összeesküvés-elméletek, miszerint chipet ültetnének be vagy az 5G-s hálózattal hozzák összefüggésbe az oltást, arra sem érdemesek, hogy szót vesztegessünk rájuk. Az ennél némiképp elfogadhatóbb fenntartásokra térnék ki: annak ellenére, hogy már több mint 50 millió ember be van oltva a világon problémamentesen, egyesek még mindig azon az állásponton vannak, hogy „még várok, lássuk, lesz-e valakinek valami baja”. Sajnos, ez is úgy működik, hogy ha valaki kijön az oltóközpontból, aztán a fejére esik egy tégla, a Facebook népe máris a vakcinát okolja. A közösségi média, ahelyett, hogy segítene, nagyon sokat ront ebben az esetben is. Fiataloktól halljuk, hogy úgy vélekednek: jó az immunrendszerem, nem érzem úgy, hogy be kellene oltassam magamat.

Hangsúlyozom: nem egy 35–40 év körüli, társbetegségektől mentes személyes ismerősöm van, aki majdnem belehalt a koronavírusba. Kollégák közül is azok, akik átestek a fertőzésen, alig várták, hogy beoltassák magukat. Ugyanakkor nagyban függ az egészségügyi műveltségtől az, hogy valakinek mekkora az oltási kedve. Aki azt mondja, hogy „majd, tíz év múlva jönnek a mellékhatások”, azt nem lehet, és nem is kell meggyőzni ennek ellenkezőjéről.

– Ön beoltatta-e magát, ha igen, milyen meggyőződésből?

– Akinek minimális orvosi ismeretei vannak és tudása arról, hogy hogyan működnek a vakcinák, annak nem kell gondolkodnia, hogy be meri-e oltatni magát. Én is átestem a koronavírus-fertőzésen, és ugyan nem végeztettem kantitatív, számszerű antitest-mérést, de a gyorsteszt szerint rendelkezem védelemmel. Ennek ellenére beadattam a vakcinát, példamutatásból, hogy az emberekben meglegyen az alapvető bizalom, hiszen sokaknak ez az első kérdése. Ha én, a kórházi oltóközpont vezetője nem teszem meg, elhiteltelenítem a kampányt, és ugyanezen megfontolásból adatta be az oltást kórházunk mene­dzsere és számos munkatársam is.

– Miért káros, veszélyes az, ha elterjednek a téves, alaptalan információk, és a lakosságnak csak kis hányada igényeli a vakcinát?

– Minél hamarabb minél többen beoltatjuk magunkat, annál hamarabb le lehet tenni a mindenki által utált maszkot, be tud indulni a gazdaság, megszűnnek a korlátozások, szórakozhatunk, sportolhatunk, művelődhetünk – egyszóval, aki vissza szeretné kapni a pandémia előtti életét, annak ez nem is lehet kérdés. Ugyanakkor a személyes okokon túl van egy morális kötelességünk is: ha be vagyunk oltva, meglesz az a bizonyosságunk is, hogy nem fertőzzük meg az időseket, illetve azokat, akik számára ellenjavallt a vakcina.

– Mi szól a vakcina ellen?

– Jelenleg csak egyetlen abszolút ellenjavallata van az oltásnak, az ismert allergia annak valamelyik összetevőjére. (Amellett, amit már megírtunk, hogy nem ajánlott, ha az utóbbi egy hónapban kapott valaki más vakcinát, illetve kevesebb, mint két hete gyógyult ki a koronavírusból.) Vannak viszont olyan pl. immundeprimált betegcsoportok, akiknél még óvatosan járunk el. Bár az oltás hatásmechanizmusából adódóan valószínűleg biztonságos náluk is, mégis időbe telik, amíg ebből a kategóriából elég nagy számú beteg beoltatja magát, és bátran ki merjük jelenteni, hogy nem okozhat gondot. (Ebbe a csoportba tartoznak azok, akik súlyos vagy éppen kiújult autoimmun betegségben szenvednek, nagy dózisú immunszupresszív kezelést kapnak, dekompenzálódott májcirózisban vagy AIDS-ben szenvednek, terhes vagy szoptató anyák stb.). Nem ellenjavallat az, hogy tavaly megcsípett egy méhecske, és kicsattogtam, allergiás vagyok a penicillinre, asztmás vagyok, autoimmun betegségem van, de nem szedek rá semmilyen gyógyszert, sem egy kompenzált májbetegség vagy vérhígító kezelés. A szoptató anyákat egyes országokban arra intik, hogy várjanak, máshol meg egyértelműen ajánlják az oltást, mert az előnye messzemenően túlmutat bármilyen lehetséges mellékhatáson. A kórházi személyzeten belül is oltottunk szoptató anyákat, a terhesekkel és családalapításon gondolkodókkal még vártunk. Ez azért van, mert egyelőre még kis számú anyuka van, aki önként, saját felelősségre beoltatta magát, így egyelőre kevés információ áll a rendelkezésünkre. De beoltottunk már szervátültetett pácienst vagy kis dózisú immunszupresszáns kezelésben részesülőket is.

– Hogyan lehetne leírni röviden a vakcina hatásmechanizmusát?

– Ehhez előbb nagyon egyszerűen az immunrendszer működését kell megérteni: első lépésként felismeri a kórokozót, második lépésben elkezdi termelni az ellenanyagot. Amit már megismert, arra olyan gyorsan képes ezt gyártani, hogy amikor újra találkozik a kórokozóval, annak nincs módja megbetegíteni a szervezetet. Ez a szerzett immunitás, szervezetünk védekező rendszerének az alapja. Fontos ismerni a baktériumok és vírusok közötti különbséget is: az előbbi, a szervezetbe bejutva, önmagától szaporodik. A régi fajta, baktériumellenes védőoltások úgy működtek, hogy a kórokozót legyengítve bevitték a szervezetbe, hogy megmutassák az immunrendszernek, azzal a céllal, hogy majd ha a valódi, erős patogénnel találkozik, az már ne okozhasson betegséget.

– A vírusok teljesen másképp fertőznek?

– Igen. Önmagában egyetlen vírus sem tud szaporodni. Ahhoz, hogy sokasodjon és betegséget okozzon, a szervezet saját sejtjeit manipulálja, saját genetikai anyagát befecskendezi azokba, és a módosított sejt, akár egy fénymásoló, tömegesen kezdi gyártani a fertőzőképes vírusokat. A koronavírus ellen is használt vakcina a következő elven működik: bejuttatjuk a szervezetbe a vírus „személyleírását”, mondhatni a „fényképét”, így ezt fogja sokszorosítani, tehát életképes vírus nem kerül be a szervezetbe. Ezáltal bemutatjuk a kórokozót az immunrendszernek, amely egy esetleges fertőződés során a továbbiakban a valódival is fel tudja venni a harcot. Hogy miért sikerült ilyen gyorsan előállítani a vakcinát? A válasz egyszerű: az mRNS vagy messenger RNS technológián az utóbbi 30–40 évben folyamatosan dolgoztak a kutatók. Az előbbi hasonlattal élve: előbb fel kellett találni a fényképezőgépet ahhoz, hogy lefotózzuk a vírust, aminek a képét bevisszük a vakcinával. A technika kifejlesztése volt a nehéz, ebben szerzett elévülhetetlen érdemeket Karikó Katalin magyar kutató. A vakcina kifejlesztése mintegy egy évbe telt, ami alatt meg kellett találni, hogy melyik a vírus legjellemzőbb vonása, ami felismerhetővé teszi az immunrendszer számára. Újabb példával: ha egy autónak a kipufogódobját fényképezzük le, aligha lesz beazonosítható, míg ha, mondjuk, a Mercedes jellegzetes márkajelét, akkor mindenki tudni fogja, miről van szó. A vírusnak is ezt a legjellemzőbb részét kellett megkeresni, ami betegséget nem okoz, de nagyon jól jellemzi, aztán jó pár hónap laboratóriumi és emberkísérlet volt szükséges a piacra dobásig.