Százszoros a kereslet

Mint interjúalanyunk elmondta, főleg külföldről hazatérő párok és családok vásárolnának telket a városban, a 30 és 50 év közötti korosztályból, vagy olyan bővülő családok, amelyek az örökség árából építenének. Az IT-szektor dolgozói, akik távmunkában, esetleg külföldi cégeknek dolgoznak, már viszonylag fiatalon jó fizetésekkel rendelkeznek, így meg tudnak annyit takarítani, hogy építkezésbe kezdjenek, ők is a potenciális vásárlók közé tartoznak.

Ezzel szemben a város közigazgatási határain belül, illetve különösen rezidenciális (lakó)övezeteiben már gyakorlatilag nincsenek olyan üres parcellák, amelyek a vásárlók számára optimális jellemzőkkel rendelkeznének: azaz területük 5–8 ár (1 ár 100 nm) közötti, építkezési engedély kapható rájuk, közművesítettek, és a szomszédok sem jelentenek gondot. Itt-ott akadnak még eladó parcellák, amelyekkel azonban hibádzik valami: területük nem elég nagy, hogy beépíthetők legyenek, vagy éppenséggel túl nagyok; nincs bejárás biztosítva, vagy nem elég nagy az utcafrontjuk, be vannak szorítva más épületek közé, esetleg áll rajtuk egy régi, lerobbant ház, amely a vevőnek nem jelent értéket (inkább nyűgöt a lebontatása), de a tulajdonos szeretné megkapni annak is az árát.

Márpedig az átlagvásárló nem engedhet meg magának 15–25 ezer eurónál drágább alapterületű telket, ha még építkezni is szeretne. A város ipari övezeteiben ugyan lehetnek még beltelkek, amelyek nagyobb alapterületüknél fogva (50 ár fölött) nagyobb befektetést kívánnak, magánszemélyek azonban nem nagyon fizetik meg az ilyet, különösen, ha még az sem biztos, hogy felparcellázva később beépíthetők – vélekedik Gáll Attila. – Ipari övezetben különösen sem kívánatos lakni, bár az ember néha kompromisszumot is tud kötni.

A fentieket figyelembe véve az árak Szentgyörgyön most 25 eurótól 100-ig terjednek négyzetméterenként, tudtuk meg. Legolcsóbban a város keleti részén lehet földhöz jutni, a legnagyobb egységárat a földért a Szemerja negyed felső részében kell fizetni, a Vadász utca környékén. Sepsiszentgyörgyön az Új negyed a legkeresettebb, legkevésbé az Állomás és Csíki negyedben van keletje a telkeknek, illetve utóbbiban gyakorlatilag nincs is már mit eladni.

Ha szórványosan mégis akad áruba bocsátható telek (vagy ház), az éber szomszédoknak köszönhetően hamarabb kerül vásárló, mintsem azzal ingatlanközvetítőhöz fordulnának. Mert senkinek sem mindegy, hogy ki lesz a szomszédja, az ugyanis nemcsak hétköznapjait, hanem saját ingatlanjának az értékét is befolyásolja. Így ha egy válás, külföldre költözés, haláleset – melyet potenciálisan ingatlaneladás is követhet – a tudomására jut az utca lakóinak, résen vannak, ajánlatot kérnek vagy továbbítanak. Vagyis a családi házak legtöbbjét is tulajdonosuk közvetlenül értékesíti, noha ezzel szűkebb vevői kört ér el, és esetenként kisebb árat kap annál, amit megkaphatna. Érdeklődésünkre az ingatlanközvetítő azt is közölte, a fiskálisan kivételezett helyzetben levő belügyi alkalmazottak is (akiknek lakbérét és lakáshitel-részleteit az állam fizeti) viszonylag gyakori ügyfelek, de ők inkább a tömbházlakásokat részesítik előnyben. <<