Sepsiszentgyörgynek márpedig zászlaja lesz, ha a közösség is azt akarja!

Bodor Tünde

2023. szeptember 21., 16:022023. szeptember 21., 16:02

Az elöljáró a sajtótájékoztatón felidézte az előzményeket: a helyi önkormányzat 2015-ben fogadta el a városzászlót (és szinte ugyanakkor a megyei tanács a megyezászlót), ám rövid időn belül az akkori prefektus, Codrin Munteanu megtámadta azt a bíróságon. A kormánybiztos azzal érvelt, hogy nincs törvényi alapja annak, hogy a helyi tanácsok jóváhagyják a városzászlót, ezt el is fogadta a bíróság. Ezután az RMDSZ a parlamentben többségi támogatást szerzett egy törvénytervezethez, amely ezt lehetővé tette. Megszületett a törvény, amely „nagyon körültekintően” fogalmazott: a helyi önkormányzat kezdeményezhette a zászló elfogadását, az országos heraldikai bizottság kedvező véleményezése után pedig kormányhatározattal szentesíthették azt. Megvolt tehát a jogalap, a város és a megyezászlót ismét elfogadták a helyi tanácsok, majd elküldték Bukarestbe, ám a kormány ezt a tervezetet elsüllyesztette, mígnem Cseke Attila miniszterként „ki nem húzta azt a bizonyos fiókot” és útjukra nem indította a dokumentumokat, végül így született meg 2021-ben a háromszékiek számára kedvező kormányhatározat.

A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fórumába tömörült megélhetési provokátorok azonban még ugyanabban az évben bíróságon kérték a kormányhatározat megsemmisítését azzal az érvvel, hogy a sepsiszentgyörgyi városzászló nem képviseli a szentgyörgyi románságot, „tulajdonképpen az egy szentgyörgyi székely zászló”.

A brassói bíróság, illetve bíró mellőzte a tényeket, mely szerint közmeghallgatás volt az ügyben és román tanácsosok is megszavazták a tervezetet (vagy tartózkodtak), szubjektíven ítélt, amikor - azzal az indokkal, hogy a zászló valóban nem képviseli a helyi románokat, mert a többségi szavazás (a magyarságé) nem releváns ebben az ügyben – ez év februárjában semmisnek ítélte a kormányhatározatot.

A legfelsőbb bíróságot is hidegen hagyta, hogy fellebbezésében a maga során a kormány kifejtette: az alapfokú döntést meghozó bíróság, teljesen törvénytelenül és szubjektíven, tévesen értelmezve a 141/2015-ös törvény mondanivalóját, azt a következtetést vonta le, hogy a zászló nem képviseli a helyi románságot. A kormánynak azt az érvét is leseperték az asztalról, hogy az alapfokú bíróság nem jogosult megítélni a szimbólumok jelentését, ez a szakmai szervezet, a heraldikai bizottság feladata.

Nem fogunk beletörődni!

„Mit tehetünk?! Elölről kezdjük a történetet. Visszamegyünk a néphez. Megkérdezzük az embereket, számukra reprezentatív vagy sem a zászló?”, nézett a jövőbe Antal.

Hétfőtől tehát a városban kihelyezett standokon aláírásukkal is megerősíthetik a szentgyörgyi lakosok, hogy a zászló őket képviseli, majd két hét múlva egy online felületen is lesz lehetőség az aláírásra. A románok is így jelezhetik, hogy a Civil Fórum nem képviseli őket. „Egy demokráciában a pártok képviselik az embereket. A Civil Fórum sohasem mutatott fel közösséget maga mögött, nem indult a választásokon, nem szavaztak rájuk.” - fejtette ki a polgármester.

A stratégia tehát az, hogy a közösségi akaratot felmutatva a város újból felterjeszti a kormányhoz a még érvényben levő tanácshatározatot a városzászló ügyében. Amennyiben nem sikerül ezt a közösségi akaratot felmutatni, leveszik a kérdést a napirendről, mondta Antal.

Az igazságszolgáltatás szubjektivitására jellemző, hogy miután alapfokon ugyanúgy és ugyanazzal az indoklással megsemmisítették a Kovászna megye zászlójára vonatkozó kormányhatározatot is, a legfelső bíróságon egy másik testület az azt megtámadó keresetet elutasította, így a megyezászló jelenleg törvényesen lobog.

A romániai jogbiztonság felettébb kétséges voltát példázva mondta azt is a polgármester: „sokkolva olvastuk, hogy a bíró felfüggesztett börtönt adott egy részegen gázoló rendőrnek, aki kioltotta egy 28 éves fiatal életét”. Ennek ellenére Antal bízik abban, hogy a városzászló is lobogni fog a polgármesteri hivatalon.

Címlapfotó: Bodor Tünde