Románia ellustult

Amint arról írtunk, Kovászna Megye Tanácsának meghívására Háromszékre érkezett az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati szakbizottsága, amely tegnap nemzetközi konferenciát rendezett Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban címmel – áll a megyetanács sajtóirodájának közleményében.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében rámutatott, az európai elithez, Unióhoz és NATO-hoz csatlakozó eminens diák, Románia az elmúlt tíz évben ellustult, elkanászodott. „A törvények egy része meg sem született, amit meg elfogadtak, sokszor nem tartják be. A kulturális autonómiáról szóló törvénytervezet több mint tíz éve a parlament előtt áll, de még mindig nem volt politikai akarat annak elfogadására a többség részéről. (…) De említhetem a szabad nyelvhasználat korlátozását, az anyanyelvi jogok megsértését, politikai vezetőink zaklatását vagy a magyar nyelvű oktatás körüli folyamatos anomáliákat is – ezek mind a már elfogadott törvények súlyos megsértését jelentik. A legtöbb helyi önkormányzatban, ahol egyébként az állampolgárokat érintő legfontosabb döntéseknek kell születniük, még mindig elutasításra talál a kisebbségi közösségek anyanyelv-használata” – sorolta a gondokat a szövetségi elnök.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke azzal indította előadását, hogy a Székelyföldet alkotó három megye, Maros, Hargita és Kovászna lakosságának 75 százaléka magyar nemzetiségű. „A köznyelvben mindenki magyarul beszél, és bár jogszabályok léteznek, hivatalosan nem használható maradéktalanul a magyar nyelv. Mi azt szeretnénk, hogy Székelyföldön a román mellett a magyar nyelv is legyen hivatalos regionális nyelv. Ez nem ördögtől való, hiszen az európai országok többségében van erre megoldás” – fejtette ki a tanácselnök. „(…) Nekünk, erdélyi magyaroknak nem Romániával van bajunk, hiszen itt élünk, tiszteljük ezt az országot. Nekünk az intoleranciával, a nacionalizmussal, a retrográd gondolkodásmóddal, a kettős beszéddel van problémánk. Éppen ezért Önökben partnereket keresünk, azért, hogy amit kisebbségvédelem terén elértek, azt mi is itthon megvalósíthassuk” – fordult a nemzetközi konferencia résztvevőihez a megyetanácselnök.

A nyelvi sokszínűség kérdése gyakran felmerül az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusában, indította köszöntőbeszédét Gudrun Mosler-Törnström, a kongresszus osztrák elnöke, hangsúlyozva, hogy Európa fontos kulturális öröksége a nyelvi sokszínűség, amire büszkék lehetünk, és amely fontos erőforrásunk. „(…) A kongresszusnak nagyon fontos, hogy az önkormányzatok minél közelebbi kapcsolatba legyenek a közösség tagjaival, viszont, ha nem lehetséges, hogy a saját nyelvükön kommunikáljanak, ennek alapja a nyelvhasználat kérdése” – fejtette ki.