Rabszolgaként dolgoztatják a román és a bolgár vendégmunkásokat egy németországi húsüzemben

[reklam]

A Rheda-Wiedenbrückben működő vállalat 2020-ban azzal vált világszerte ismertté, hogy egy járványgóc kialakulása nyomán több mint 2000 alkalmazottját megfertőzte a koronavírus. Egyikük, egy román vendégmunkás, 2020 júniusában a Deutsche Wellének elmondta, hogy a húsüzemben a szerződés szerinti 8 óra helyett 12-13 órás volt a munkaidő, és a túlórákat nem fizették ki.

A vállalat alkalmazottait arra kényszerítették, hogy nyolcan-tízen zsúfolódjanak össze egy-egy lakásba, a szállásért pedig fejenként havi 200 eurót kellett fizetniük. 'Munkatársaimnak feldagadt a keze, heves fájdalmakra panaszkodtak. De kölcsönösen bátorítottuk egymást' - mesélte akkor a román vendégmunkás.

A sajtóban megjelentek hatására a húsüzem tulajdonosa nyilvánosan elnézést kért az alkalmazottaitól, azt állítva, hogy a cégénél dolgozó embereket mindennél fontosabbnak tartja.

Jana Bernhard és csapata idén ősszel annak járt utána, hogy valóban változtak-e a munkakörülmények a Tönnies húsüzeménél. Arra kértek egy kétdiplomás bolgár nőt, hogy inkognitóban álljon be dolgozni a vállalathoz, és számoljon be az állapotokról.

A SAT 1 csatorna 'kéme', Milena már a munkaszerződés aláírásakor rádöbbent arra, hogy a tulajdonos nem tartotta be a szavát. A dokumentum szerint ugyanis az alkalmazottaknak megtiltották az illemhely használatát munkaidőben, nem ehettek-ihattak a vállalat folyosóin, mindössze rövid szüneteket engedélyeztek számukra.

'Olyan emberekkel is találkoztam az üzemben, akik rövid idő alatt húsz kilogrammot fogytak, mert nem volt idejük enni. A munkaszerződés akadályozta meg őket ebben. Ez törvényes, de embertelen eljárás' - mondta el Milena a dokumentumfilmben. A vállalat egyik alkalmazottja felakasztotta magát. 'A cég fogyóanyagként kezeli a munkavállalókat, egyszerűen eldobja őket, amikor használhatatlanná válnak' - állapította meg a SAT 1 újságírója.

A tévéstáb a húsüzemben is forgatott. Megpróbálták szóra bírni a bolgár és a román vendégmunkásokat, akiknek azonban nem volt bátorságuk a kamerák előtt beszélni. 'A cég visszaél az emberek tájékozatlanságával és a nyelvismeretük hiányával azért, hogy minél többet kereshessen rajtuk' - magyarázta Jana Bernhard.

Milena szerint a balkániak 'tökéletes rabszolgák', olyan munkát is elvállalnak, amit a németek soha nem végeznének el. A kétdiplomás nő szerint azért kényszerülnek erre, mert a saját országukban nem tudnak a képzettségüknek megfelelő állást találni. Ráadásul a sajtó rózsaszínben tünteti fel a németországiak életét, ami vonzza őket.

Jana Bernhard elmondta, hogy Tönnies ügyvédjei egy fenyegetőző levélben megpróbálták letiltani a dokumentumfilm sugárzását, de a tévéstáb nem hátrált meg. 'A filmnek az volt a fő célja, hogy lebontsa a hallgatás falát, eloszlassa a vendégmunkások körében létező félelmet. Németországban a munkavállalókat jogok illetik meg, de ők ezzel nincsenek tisztában' - fogalmazott a német újságírónő.