Pragmatikus kongresszus

Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán

Székely Hírmondó

2019. február 27., 00:212019. február 27., 00:21

Szövetség a jövőért mottó jegyében zajlott az RMDSZ 14. kongresszusa, amit Kolozsvárott, a látványilag – a sajtó által is méltatott – professzionális módon felturbózott helyi sportarénában tartottak. Az eseményen bár tisztújítás zajlott (a szövetségi elnök személyéről döntöttek a küldöttek), a legnagyobb figyelmet mégsem ez a záró mozzanat, hanem a köréje szervezett meghívotti revüműsor kapta. Kik és milyen szervezetek voltak meginvitálva, ki tett eleget ennek, kit hova ültettek – a régi-új elnök baljára vagy éppen jobbjára –, hogy ki mit hogyan mondott és a többi.

Nincs ezzel gond, különös tekintettel arra, hogy amint az többször is elhangzott a kongresszuson, az RMDSZ-ben már nincsenek viták a stratégiai célok tekintetében, de még a hogyan-miként kérdéseit illetően sem. Személyi és ideológiai csetepaté híján, egy hosszú választási maraton előtt pedig a szervezők teljesen célracionális avagy pragmatikus módon inkább arra koncentráltak, hogy a demokratikus legitimitáson túl a magyar érdekképviselet politikai beágyazottságát, érdekérvényesítő erejét, politikai tőkéjét és kapcsolatrendszerét, a nemzetközi, a romániai és a Kárpát-medencei politikai életben való integráltságát mutassák fel. És a meghívottak listája (az ideológiai spektrum minden szegmense képviseltetve vala), de a sajtóvisszhang alapján is ez a feladat jelesre sikerült – szóval pipa.

Nem kell bizonygatni ennek a jelentőségét, főleg nem egy nemzeti kisebbségi alakulat esetében: három évtized munkájával sikerült felépíteni egy olyan szervezetet, amelyre a látható politikai horizont nagyjából összes számításba vehető demokratikus pártja hiteles, megbízható és koalícióképes partnerként tekint.

Ezt a teljesítményt és a mögötte meghúzódó konzekvens, célracionális kisebbségpolitikai etikát vagy politikai krédót a régi-új elnök, Kelemen Hunor pragmatikus transzilvanizmusnak nevezi. Ideológiákat partikuláris érdeknek látó, gyakorlatias, praktikus közösségi lokálpatriotizmusnak. Csak a poén kedvéért, tisztára, mint egy szaki a Praktikerben: minden világnézetre van kész ötlete!

Pozsony János Csaba