Szegény Kelemen Hunor, ha valaminek nekikezd, akkor mindjárt előjönnek, hogy miért csak most, meg hogy eddig is tehette volna. De most megtette, és román részről – tisztelet a kevés kivételnek – mindjárt megkérdőjelezték a lojalitását, a románság felé való minél teljesebb behódolást hozták előtérbe, tehát a magyarság másodosztályú állampolgárokként való kezelését, nem pedig a gondok nyílt, őszinte megtárgyalását. Mert e nélkül a román–magyar viszonyban nem jutunk el az ötről a hatra, annyi bizonyos.
2017. augusztus 29., 00:212017. augusztus 29., 00:21
Szegény Kelemen Hunor, ha valaminek nekikezd, akkor mindjárt előjönnek, hogy miért csak most, meg hogy eddig is tehette volna. De most megtette, és román részről – tisztelet a kevés kivételnek – mindjárt megkérdőjelezték a lojalitását, a románság felé való minél teljesebb behódolást hozták előtérbe, tehát a magyarság másodosztályú állampolgárokként való kezelését, nem pedig a gondok nyílt, őszinte megtárgyalását. Mert e nélkül a román–magyar viszonyban nem jutunk el az ötről a hatra, annyi bizonyos.
Persze, ilyenkor hallani, hogy akadnak már olyan román személyiségek, akik félretették a nacionalista hangnemet, és normális beszédbe elegyedtek az erdélyi magyarokkal. Igen ám, de az értelmiségi elit túlzottan nemzeti felhangjaira szinte sosincs válaszuk. Pedig az utóbbi időben olyan nagyágyúk is, mint Ana Blandiana, Andrei Pleşu vagy Gabriel Liiceanu a nagynemzeti lét hangjait kezdték pengetni. Annyi bizonyos, amíg maguk a románok, tehát a többség nem beszéli ki, miként akarnak egy minden polgár számára demokratikus viszonyt, jogállamot és jólétet teremteni, addig az erdélyi magyarság képviselőinek szavait – bárki is legyen az – csak elítélően fogadják.
Sajnos, az erdélyi magyarságot nem segíti, hogy a lassan drótkerítéssel kijelölt mai határokon túl is a nemzetállam megerősítéséről beszélnek. Szinte ugyanazt hangoztatják, mint a román politikusok és értelmiségiek jelentős része. Ilyen körülmények közepette nehéz a közös dolgaink megoldásaihoz érvelni. Nehéz, de kell! S talán az egyik adu erre, hogy mi itt, a szülőföldön akarunk élni, mégpedig jól élni a munkánk után. Amiként azt Kós Károlyék már 1921-ben a Kiáltó szóban megírták: „Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk. De csak magunkban ezentúl, magunkért.”
A más munkaetika, a teendőkhöz való hozzáállás, a világosabb beszéd megtartotta azt a különbséget, ami gazdaságilag Erdély és Regát között mindig is megvolt. Ezt mind többen és többen látják be a Kárpátok két oldalán. És ez az újabb mumus. Mert egyre többen hangoztatják, hogy Erdélynek csak magával kellene törődnie, s nem eltartani (mint teszi már száz éve) a fejletlen moldovai és olténiai területeket. Ezt most már nem csak a magyarok, hanem a többi nemzetiség, sőt, a románok is mondogatják.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!