Oroszország visszavonja csapatai egy részét az ukrán határ mellől

Az első vasúti szerelvények és teherautó-konvojok még kedden elindulnak a helyőrségek felé. A bejelentésre a rubel árfolyama erősödni kezdett.

Az elmúlt hetekben több NATO-ország azzal vádolta Moszkvát, hogy az Ukrajna elleni invázió céljából vont össze erőket az ukrán határ közelében, ezt az orosz fél valótlan állításnak mintősítette.

Konasenkov azt is közölte, hogy a Szövetséges Eltökéltség - 2022 kódnevű fehéroroszországi közös fehérorosz-orosz hadgyakorlat utolsó szakaszában, február 19-én, a Minszkben akkreditált katonai attasék megfigyelőként vehetnek majd részt Obuz-Lesznyevszkij lőterén.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden fogadta lengyel hivatali partnerét, Zbigniew Raut, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöksége nevében érkezett Moszkvába. Lengyel külügyminiszter egy évtizede nem járt az orosz fővárosban.

A felek a kölcsönös üdvözlés során kifejezték szándékukat, hogy pozitív elmozdulást érjenek el az EBESZ napirendjén szereplő ügyekben. Az európai szervezet ukrajnai különleges megfigyelő missziója jelentések szerint jelentősen csökkentette tevékenységét a Donyec-medencében.

Lavrov a tárgyalás nyilvános szakaszában megjegyezte, hogy az elmúlt években túl sok olyan probléma halmozódott fel, amely aláássa az EBESZ működését és eredeti célkitűzéseit. Rámutatott, hogy a szervezet tagállamai között példátlan bizalmatlanság alakult ki. Rau a moszkvai találkozót különösen fontosnak nevezte az EBESZ térségében kialakult feszült helyzet fényében, és kifejezte reményét, hogy a kérdés megvitatása "a kölcsönös tisztelet és egyetértés szellemében diplomáciai megoldásokhoz vezet".

A NATO egyelőre nem látja jelét annak, hogy fogyatkozna az orosz jelenlét az ukrán határon, és nem látja semmi nyomát annak sem, hogy csökkenne az Ukrajna környékén végzett orosz csapatösszevonás okozta feszültség - jelentette ki a NATO főtitkára kedden Brüsszelben.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos tanácskozása előtt az elmúlt évtizedek legkomolyabb biztonsági válságának nevezte az orosz-ukrán határon kialakult feszültséget, és hangsúlyozta: Oroszország olyan mértékben vont össze erőket az ukrán határon, amilyenre a hidegháború óta nem volt példa.

"Minden készen áll az orosz támadás megindítására Ukrajna ellen" - fogalmazott.

Szavai szerint a NATO-nak látnia kell a csapatok és a fegyverek "jelentős és tartós kivonását" a térségből ahhoz, hogy azt komoly deeszkalációnak tudja be. Megjegyezte: a csapatokat Oroszország gyorsan oda-vissza mozgathatja. Kiemelte azonban: Moszkvának még van ideje arra, hogy kivonja csapatait az ukrán határ közeléből, hogy felhagyjon a háborúra történő felkészüléssel és megkezdje a békés megoldás előkészítését. Stoltenberg hangsúlyozta: vannak jelek Moszkva részéről, ezek szerint a diplomáciai erőfeszítéseket folytatni kell, és "helyet adnak némi óvatos optimizmusnak" is.

A NATO-főtitkár szerint a szövetségesek készen állnak a párbeszéd folytatására Moszkvával az európai biztonságot érintő kérdésekről, valamint az átláthatóságról és a fegyverzet-ellenőrzésről. A NATO kész az orosz aggályok meghallgatására, arra, hogy megossza saját aggályait és közös megoldásokat keressen - mondta. Kijelentette ugyanakkor: az Ukrajna elleni esetleges agressziónak "magas ára" lenne Oroszország számára. Reményét fejezte ki, hogy a január elején tartott NATO-Oroszország Tanács ülését újabb megbeszélések követik a közös bizalom és átláthatóság erősítésére. Hozzátette: a NATO továbbra is választ vár Moszkvától a szövetség biztonsági javaslataira.

A főtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a NATO nem köt az alapelveivel ellentétes kompromisszumot. Szavai szerint nincsenek "első, vagy másodosztályú" NATO-tagállamok, minden nemzet szabadon dönthet a biztonságáról. Emlékeztetett arra, hogy miután Oroszország katonai csapatmozgása Ukrajnával közös határának közelében továbbra is aggodalmat okoz, a NATO-tagországok készenlétbe helyezték erőiket.

Az elrettentés és a védelem fokozására január végén több hajóval és vadászgéppel erősítették meg a NATO kelet-európai szárnyát - közölte Jens Stoltenberg.

(MTI)