Önbizalom-turbózás Szily Nórával Kézdivásárhelyen

A pszichológus diplomával rendelkező televíziós műsorvezető saját elmondása szerint több mint 25 éven át tett fel kérdéseket meghívottjainak, amelyekben a kíváncsiság, a megértés és támogatás vágya vezérelte. Közel 1200 mélyinterjút készített ismert emberekkel, azonban néhány éve mert változtatni, és immár képzett coachként az előadásokra, tréningekre helyezi a hangsúlyt életében, mert mint mondja, „az idő múlik…, de nem mindegy, hogy hogyan telik!”

– Nőként nagyon sok olyan feladatkör van, amiben megpróbálunk helytállni és a tökéletességre törekedni, én a média világából érkeztem, és a sajtónak nagy szerepe van annak a képnek a kialakulásában, hogyan kellene egy nőnek kinézni, miként kellene jó anyának lenni, persze tudjuk, hogy ezek jobbára reklámok, amelyek arról szólnak, hogy valamilyen terméket eladjanak, de azért csak átkúszik rajtuk némely üzenet. Nincs időnk megkérdőjelezni ezeket, és hatásukra leértékeljük magunkat, azt gondoljuk, nem vagyunk elég szépek, elég jók, megjelenik a kishitűség, vajon méltó vagyok-e arra, hogy szeressenek? – fogalmazta meg a szakember, aki a Dove szépségkampányában dolgozva meglepően tapasztalta, hogy száz nőből mindössze kettő találta magát szépnek.

Szily Nóra saját életéből merített példákkal illusztrálta, hogyan lehet békét kötni önmagunkkal. „Amikor jól teljesítettem a munkahelyemen, rögtön eszembe jutott, hogy nem voltam elég jó háziasszonyként, anyaként, közben lelkiismeret furdalások között egyensúlyozva teltek az évek, addig, amíg békét nem kötöttem önmagammal, és elfogadtam, hogy nem tudok tökéletes lenni mindenik szerepemben”.

Véleménye szerint a maximalizmus, a teljesítmény és megfelelési kényszer már gyermekkorban kezdődik, amikor elvárják tőlünk a „jókislányságot”, a jó bizonyítványt, „akkor jár dicséret, akkor vagyok szerethető, ha kihozom magamból a maximumot”, és már ekkor elkezdjük gyötörni magunkat, megnehezíteni az életünket. A jófejség csapdájának nevezte azt a jelenséget, amire tulajdonképpen mindenki nagyon büszke, aki segítőkész, akire lehet számítani, aki megbízható, de vajon hányszor vállalunk el olyan feladatot is, ami meghaladja az erőnket, amire nincs időnk? – tette fel a kérdést, hangsúlyozva, hogy a nemet mondással is nehézségeink támadnak felnőttkorban, pedig, ha megtanulnánk néha nemet mondani valamireakkor igen mondhatnánk önmagunkra.

– Mi nők hajlamosak vagyunk mindent előtérbe helyezni, saját magunkat pedig legvégére, majd ha lesz időm, csinálok valami olyant magamért, ami nem hasznos, hanem jólesik. Ha teljesen kifárasztod magad, és tehetetlenül sodródsz a feladatok között, és nem mersz néha énidőt kérni, akkor egy idő után megbetegedhetsz, depresszívvé válhatsz. Felmerül a kérdés, tényleg erről szól az élet, hogy csak hajszolom magam? – tette fel a gondolatébresztőnek szánt kérdést.

Szily Nóra szerint manapság szinte fétissé vált a siker és a boldogság, teljes iparág épül arra, hogyan legyünk boldogak, sikeresek, holott sem azonnali siker, sem instant boldogság nem létezik, mégpedig azért, mert mindenkinek mást jelent a ez a két fogalom. „Az a siker, az a teljesség, az a boldogság, amikor saját magam személyiségének, alkatomnak, koromnak, lehetőségeimnek és képességeimnek megfelelően kihozom mindazt önmagamból, amit csak lehet.”

Meglátása szerint három szabály van a siker felé vezető úton. „A sikeres emberek arra gondolnak, amit szeretnének, és nem arra, amit nem. A sikeres emberek el is képzelik azt, amit szeretnének, illetve felmérik, hogy hol a saját felelősségük ebben. Hiába képzelődök sikerről, ha nem tettem meg mindent azért, hogy méltó legyek arra, ebben az esetben a képzelődés kevés. Nagyon fontos lenne azt tudatosítani, hogy a kudarc nem a siker ellentéte, hanem a siker velejárója, hiszen, ha nem lépek ki a komfortzónámból, ha nem vállalok kockázatot, akkor sikerélményem sem lehet, olyant kell tenni, amit addig még nem, kockázat nélkül nincs siker, és a legnagyobb kudarc az, ha semmit nem teszünk azért, amire vágyunk.”

Szily Nóra azt tanácsolja, merjünk célokat kitűzni, ha megvan a cél, akkor lehet rá tervezni, akár szakmai, akár magánéleti átalakítást szeretnénk. Bármilyen változtatás az önismerettel kezdődik. „Az átlagemberek 40–50%-os önismerettel rendelkeznek, míg a sikeres emberek közös ismérve a 80% fölötti önismeret. Ha nagyon alapos az önismeretem, akkor tisztában vagyok azzal, mik az erősségeim, és mik nem. Nem hiszek abban, hogy vannak erősségeink és gyengeségeink, én azt mondom, vannak erősségeink, és vannak nem erősségeink, és ha ez utóbbira próbálunk hagyatkozni, akkor gyengeséget gyártunk belőle. Az önismeret azért fontos, mert pontosan tudom, hogy mekkora a rám szabott kabát. Nem az a kérdés, hogy mire vagy képes, mert nagyon sok mindenre képesek vagyunk, hanem az, hogy mire vagy lelkesen, jó érzéssel képes, mi az, amit szeretsz.”

A szakember azt tanácsolja, arra törekedjünk, hogy egyensúlyt, harmóniát teremtsünk saját életünkben, ne csak költekezzünk, hanem töltekezzünk is, merjünk változtatni, találjuk meg saját boldogságunkat, mert „rajtunk múlik, hogy a napsütést vagy a Nemerét vesszük-e észre”.

Szily Nóra. „Az a siker, amikor saját magam személyiségének, alkatomnak, koromnak, lehetőségeimnek és képességeimnek megfelelően kihozom mindazt önmagamból, amit csak lehet” / Fotó: RMDSZ Háromszéki Nőszervezet