Noise-tábor 2018

Egy idő óta már megszokhattuk, hogy ha az olaszteleki kastélyról hallunk, ha ott valamilyen rendezvényt szerveznek, csakis különleges eseményre kell gondolnunk, mely egészen biztosan színt visz a hétköznapi életünkbe, mondhatni kicsit feldobja a száraz valóságba ágyazott gondolataink unalmas lüktetését, üdíti, frissíti lelkünket. Ilyen esemény volt a hétvégén a kastélyban lezajlott Noise- (ami angolul zajt jelent) tábor záró rendezvénye is.
Szombaton alkotó kedvű fiatalok mutatták be egész heti munkájuk eredményeit grafika, kisfilm, építészet és divattervezés területén.
A kézdivásárhelyi Kreakids stúdió és az ugyancsak felsőháromszéki Csomópont Egyesület által megyénkben nyaranta szervezett tábor idén Olaszteleken zajlott mintegy félszáz résztvevő, középiskolás fiatallal, akik alkotócsoportokba tömörülve készítettek ruhákat, kisfilmeket, fotókat, grafikákat a tábor napjai alatt. A fiatalok egyúttal ismerkedtek is a faluval, Olasztelekkel, annak embereivel, barátságokat kötöttek, bepillanthattak a kastély fergeteges múltjába, történetébe, fürödtek a patakban, meglátogatták a falu kovácsát, Nagy Györgyöt, és a falu templomát is, ahol, mint mondták, sok érdekes történetet hallottak.
Szombaton aztán elérkezett számukra a számvetés ideje. A záró rendezvényükre eljött számos érdeklődő előtt a tábor szervezői köszönetet mondtak a kastélyszálló tulajdonosainak, Rácz Attilának és feleségének, Lillának, hogy vendégül látták őket, mint hangoztatták, nagyon jól érezték magukat Olaszteleken. Köszönetüket fejezték ki a tábor támogatóinak, köztük a kézdivásárhelyi önkormányzatnak, valamint a Kovászna Megyei Tanácsnak is.
Elsőnek a tábor grafika alkotócsoportja számolt be tevékenységéről. A csoportot Borsa Alíz betű-és csomagolástervező szakember vezette, a fiatalok motívumokat gyűjtve először a faluban, a fecskefarkú tetőcserepek és a kopjafák mintájára alapozva alkottak.
Egy másik csoport, az építészek, a hely szellemét keresték Olaszteleken, mint fogalmaztak, olyan helyi minőséget, ami szellemi töltetet is nyújthatott számukra. A vidék legerősebb motívumaként a kaput jelölték meg – azt mondták, hogy a házak kapui hordozói a múltnak – lévén, hogy sok mindent láttak, de a kapuk a jelent is tükrözik, részesei életünknek. A tábor napjai alatt ők egy moduláris konstrukciót készítettek, mely alakítható volta miatt sok mindenre felhasználható. A videós csapat négy rövidfilmet készített az olaszteleki táborban, végül pedig a fotós és a divattervező műhelyek fiataljai következtek, akik a kastély udvarán, a valamikori csűrben állították ki fényképeiket, illetve mutatták be az általuk készített ruhákat. <<