Nincs a táncnak otthona

Virág Endre nevét kevés ember nem ismeri a megyében, a Háromszék Táncegyüttes volt tagja, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület vezetője jelenleg három korcsoportban több mint 100 kisebb-nagyobb gyereket tanít néptáncra. Ők a Százlábú, a Százlábacskák és az Aprólábak csoportokban táncolnak, de Virág Endre és felesége, Imola keze alatt működik egy-egy felnőtt néptánccsoport is Szentgyörgyön és Kézdivásárhelyen.

Nyilvánvalóan a közel kétszáz táncos kap valamit a foglalkozásokon, azért léteznek sok éve a csoportok, az Aprólábak pedig biztosítják az utánpótlást a nagyobbakat tömörítő együtteseknek. Virágéknak a néptánc tanításával töltött éveikben állandó gondot jelentett a megfelelő terem hiánya. Ezt a járvány is megcifrázta: egyrészt a szigorítások megritkították a próbaalkalmakat, és megtörtént, hogy egy évig nem tudtak próbát tartani – magyarázta Virág Endre. Bár korábban a Székely Mikó Kollégium konferenciatermében sokáig szívesen látták őket, és a hely nagyjából alkalmas a táncra, a koronavírus miatt onnan is kiszorultak, sőt, a kollégium Tőkés Zsolt vezette néptánccsoportjának is máshol kellett próbálnia. Jelenleg egy, szintén a járvány által sújtott, ki nem használt vendéglátóegységben tudnak termet bérelni, átmeneti jelleggel. Virágék belefáradtak a harcba, melyet a megfelelő helyszínért vívtak, és amelynek megoldása érdekében már a város és a megye vezetéséhez is több ízben folyamodtak.

– Egy egyszerű, kb. 10 x 15 négyzetméteres teremre lenne szükségünk, ahol tükrök vannak a falon, hogy a táncosok ellenőrizhessék a mozdulataikat, a padló rugalmas, mert a beton hosszú távon tönkreteszi az ízületeket, ahol megvan a megfelelő hangosító felszerelés, és nem nekünk kell állandóan becipelni a hangfalakat, amelyeket veszélyeztet, tönkretesz a hidegből melegbe hurcolás. Kellene még két mosdó és két öltöző. Ennyi. Itt a tánc otthona lehetne, próbálhatna a város összes tánccsoportja, fel is léphetnének, akár iskolai előadások céljára is ki lehetne használni a termet. Táncház működtetésére is megfelelne, ami szintén helyhiány miatt szünetel a városban. El vagyok keseredve. A balettet, zumbát, ha nem Szentgyörgyön, akkor Brassóban vagy Brüsszelben is lehet gyakorolni, de a magyar néptáncot csak mi őrizzük – mondja Virág Endre, aki szerint a táncos gyerekek tartása, viselkedése is más, érződik rajtuk az a plusz, amit a közösségben és saját kultúránkon keresztül kapnak.

A néptáncoktató hangsúlyozta, nem sportellenes, de fájó, hogy a sportnak hatalmas infrastruktúrája és támogatottsága van a városban, a Sepsi Carddal is a szabadidős létesítményekbe való kedvezményes belépést támogatják, ezzel szemben az amatőr néptánc több mint egy évtizede mellőzött.