Népszámlálás: nem csitul a vita a székely identitásról

Hétfői közleményében a Magyar Polgári Párt (MPP) kinyilvánította: elfogadhatatlannak tartja, hogy a 21. században, az Európai Unió egyik tagállama nem teszi lehetővé a területén élő nemzetiségek számára, hogy szabadon vállalhassák identitásukat előre látható negatív következmények nélkül.

"Fontosnak tartjuk, hogy minden, Romániában élő magyar anyanyelvű ember, szabadon választhassa meg székely, csángó vagy egyéb identitását, mivel ezek történelmileg és kulturálisan is a magyar identitás pontosan meghatározható részét képezik. Jogosnak tartjuk mindazok félelmét, akik attól tartanak, hogy ha a magyar főcsoport mellett választható lesz a székely és a csángó, vagy épp több regionális identitás, ezt későbbiekben az erdélyi magyarság megosztására és így nyelvi és kulturális jogainak megvonására használják fel" - fogalmazta meg a székely identitás vállalásával kapcsolatos aggodalmakat is az MPP.

A párt azt javasolta, hogy az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciója, a népszámlálási kérdőív átalakítása mellett, mielőbb javasolja a Közigazgatási Törvénykönyv módosítását is, hogy megszűnjön annak a lehetősége, hogy regionális identitások vállalásával, a közösség nyelvi jogai sérülhessenek.

Korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is közölte, hogy kezdeményezi a székely identitás feltüntetését a kérdőíven, úgy, hogy ez a magyar nemzetiség alkategóriájaként szerepeljen. A politikus korábban arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy éljék meg regionális identitásukat az élet más területein, a népszámláláson pedig vallják magukat magyarnak.

A magyar identitás vállalására buzdított múlt heti állásfoglalásában Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is. "A székelység mindig tudatában volt annak, (.) hogy ő a legmagyarabb törzse a magyarságnak. Mi, székelyek, ennek megfelelően fogjuk magyarnak vallani magunkat" - fogalmazott állásfoglalásában az SZNT elnöke.

A közösségi portálokon azonban éles támadások érték Izsák Balázst az állásfoglalása miatt. Székelyföldi véleményformálók egy csoportja - akik közül többen az SZNT-ben is tisztséget viselnek - közös állásfoglalásban szögezte le: "a székelység mint etnikum közös eredetű a magyarral, de nem azonos a magyar néppel". Azt követelték, hogy a magyar etnikum alkategóriájaként tüntessék fel a kérdőíven a székelyt.

A közösségi portálokon terjed az a nézet is, hogy a székelység csak akkor léphet fel a népek önrendelkezési joga alapján Székelyföld területi autonómiájáért, ha székelynek vallja magát a népszámláláson. Egy Izsák Balázsnak címzett nyílt levél szerzője úgy fogalmazott: "Székelyföldön egyetlen egy igaz út járható és az az önrendelkezés útja! Önrendelkezésre pedig csak egy statisztikailag is kimutatható nép jogosult, az autonómiát is a népek önrendelkezési joga alapján követelhetjük!"

(MTI)