Nem volt hiábavaló

Döntő házként elutasította a szenátus Székelyföld autonómia-statútumát, de ezzel együtt a magyar politikai pártok vezetői egyetértenek abban, hogy nem volt hiábavaló benyújtani azt a parlamentbe.

Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) RMDSZ színekben parlamenti képviselői helyhez jutó megyei elnöke, aki december végén egyéni kezdeményezésként benyújtotta az alsóházba a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott dokumentumot, azt mondja: nem volt hiábavaló, mert „néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát”.
– Ha mi nem nyújtjuk be, más nem fogja megtenni helyettünk. Valójában nem számítottunk arra, hogy ezt a parlamenti többség megszavazza, de a vita jó alkalmat teremtett arra, hogy megfogalmazzuk igényinket, és a parlamenti szószékről mondhassuk el azt, hogy mit és hogyan akarunk, és megértessük azt, hogy az autonómia nem jelent sem elszakadást, sem határokat, mindössze – miközben gazdasági fellendülést hoz – hozzájárul ahhoz, hogy megőrizzük nemzeti identitásunkat – nyilatkozta korábban Kulcsár-Terza József.
Tamás Sándor szerint mindenképpen hasznos volt a statútum benyújtása, még akkor is, ha az RMDSZ és az MPP által kidolgozott változat „korszerűbb” lett volna, mint az SZNT tervezete, hisz egy „létező modellt” (a dél-tirolit – szerz. megj.) használta fel alapnak. Az RMDSZ háromszéki elnöke nem ért egyet azokkal, akik szerint nem lett volna „időszerű” benyújtani a dokumentumot.
– Ha ezt nagyon vizsgálgatjuk, akkor soha nem lesz időszerű, hogy benyújtsuk a törvénytervezetet. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy csak akkor sikerülhet átvinni a parlamenten, ha erre többséget teremtünk. A román többség akaratát pedig nemzetközi nyomásgyakorlással kell befolyásolni – vélekedik Tamás Sándor.
Az elnök azt mondja: ennek érdekében egyfelől nagyon nagyméretű utcai megmozdulásokat kell szervezni, erre jó példa a Székelyek nagy menetelése, amit sikertelenül próbált „agyonhallgatni” a román média, másfelől folyamatosan fel kell hívni a magyar közösség helyzetére a nemzetközi szervezetek figyelmét. Alkalmas volt erre az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának (FUEN) kolozsvári kongresszusa, de a most zajló, bálványosi esemény is, hiszen itt van az Európai Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati szakbizottsága. Az elnök szerint a harmadik, „egyáltalán nem esélytelen” pálya, hogy meggyőzzék a székelyföldi román polgármestereket, hogy álljanak az autonómia mellé, mert ez nekik is hasznos. A megyei tanács elnöke szerint – ha eltekintünk az etnikai aspektusoktól – ez ügyben „széleskörű egyetértés” tapasztalható.
Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kovászna megye elnöke azt mondja: a legjobb alkalom 28 évvel ezelőtt lett volna benyújtani a statútumot, de ma is jobb, mint holnap, hisz „az idő múlásával esélyeink csökkennek”.
Az EMNP elnöke szerint, minthogy az erdélyi magyar pártok az olaszországi és spanyolországi példáktól eltérően, kizárólag a békés megoldást választották, nem marad más hátra, minthogy – némi módosítás után – ismét benyújtsák a javaslatot. <