Nem ültek tétlenül a helyiek

A falugyűlésen Raff Róbert is jelen volt, így a felháborodott hívek, közel harmincan egyenesen hozzá intézhették kérdéseiket, kételyeiket, csalódottságukat. Többek között azt, hogy nem érzik jogosnak a jó állapotban lévő padok kidobását. Azt is szemléltették a lelkésznek, hogy milyen nehéz székeken ülve imádkozni, eléjük letérdelni. Nem csak katolikus hívek vettek részt a gyűlésen: egy református férfi elmondta, ő azért nem szeretett eddig sem ide járni, mivel nem hasonlított ahhoz, amit ő istentiszteletként megszokott, szeretett.

A lelkész azzal a kijelentéssel fokozta az indulatot, miszerint a katolikus hívek véleményüket kifejezhetik, de döntéshozatali joguk nincs. Emlékeztették Raffot, mindig készségesen támogatták a templomot anyagiakban is, – 1984 óta – ők is használhatják az egyébként református templomot, az ők véleményüket is figyelembe kellene venni a döntéseknél.

– Az elmúlt hat évben egy új, amerikai gyülekezetépítési modellt vezettünk be a református közösségben, a neve céltudatos gyülekezet. Ennek elemei merőben eltérnek az Erdélyben megszokott hagyományostól. A templomteret a gyülekezetépítési tervhez igyekeztünk és igyekszünk igazítani, ezért van fűtés, kávézó, mosdó, iroda, könyvtár, hangosítás, vannak plakátok és hirdetőtábla. Az utolsó fázis pedig a templomi padok kicserélése székekre – indokolta a presbiterekkel közösen hozott döntését Raff tiszteletes.
A panaszosok felemlegették régebbi, visszás döntéseit is a lelkésznek, többek között azt, amikor tavaly, szintén a katolikus hívek tudtán kívül eltávolította jelképeiket a templomból.

– A protestáns tanítás szerint a tízparancsolat tiltja képek imádatát vagy tiszteletét. Ugyanakkor református templomainkban nem helyezünk el semmiféle olyan képet, amely előtt leborulunk, amelyhez imádkozunk. Ebből kiindulva az oroszfalvi templomból eltávolítottuk az állítólag Szűz Máriát ábrázoló festményt, amit a templomot használó római katolikus testvérek helyeztek ott el – írta a sajtóhoz eljuttatott levelében a lelkész.

Gál Klára nyugalmazott pedagógus szerint egészen eddig semmi gond nem volt a két felekezet között. Együtt dolgoztak a lelkésszel, eseményeket, táborokat szerveztek, egy nagy közösség tagjainak vélték magukat mind a katolikus, mind a református hívek.

– Mi hajlanánk a béke felé, hogyha visszarendezné a templomot régi állapotába. Egy egyezmény szerint használhatjuk mi is a templomot, így pedig tiszteletben kellene tartania minket, a jelképeinket – tette hozzá.

A napokban aláírást gyűjtöttek, miszerint nem értenek egyet a döntésekkel, amelyet az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének, Kató Bélának is továbbítottak. Rövid idő alatt 239 aláírás gyűlt össze, a reformátusok közül is sokan szignózták. Ebben követelik a padok visszahelyezését, ám a vita után egyből a tettek mezejére léptek, és saját kezűleg tették a helyükre azokat.

– A helyi presbiterek és az én szándékom szerint a padok nem maradnak a templomban. Mi székeket szeretnénk. Egy részét már megvettük, csütörtökön lesz presbiteri gyűlés, ahol végső döntést hozunk – zárta le a vitát korántsem megnyugtatóan Raff Róbert.