Nem magánügy

A SIC Feszt, és azon belül a Családi nap szervezői remélték, elérik a fiatalok ingerküszöbét is a családon belüli erőszakról szóló előadással, és ez valóban megtörtént. Az országban minden 30. másodpercben megvernek egy nőt – ők a mi közösségünkben is jelen vannak –, 2016-ban pedig 200 nő vált a családon belüli erőszak áldozatává. Róluk és a többi szenvedőről beszélgettek az egy asztalnál ülő Bálint Olga, a Szentkereszty Stephanie Egyesület igazgatónője, Hegedűs Csilla, az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető elnöke, Dobolyi Tünde, kézdivásárhelyi ügyvéd és Ájgel Ágnes, mint szervező.
Hegedűs Csilla mint a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom (NEEEM) vezetője a tájékoztatás fontosságáról beszélt: a rendhagyó osztályfőnöki órák keretében már több ezer diákhoz eljutott az, amit tudni kell, sok pragmatikus választ kínál a neeem.ro honlap, és sok szórólap is. Az RMDSZ által előterjesztett és a múlt héten érvénybe lépett törvénymódosítás a legfontosabb eredmény, az egyelőre lagymatag társadalmi támogatás hiányában.
A családon belül bántalmazottakat 11 éve befogadó, holland mintára elképzelt titkos központról és a segítségnyújtás mikéntjéről beszélt Bálint Olga. A központ létrejötte után az első nők az éjszaka közepén érkeztek, csomag és iratok nélkül menekültek. Az esetek többségében nőkről beszélünk, de például agyvérzés utáni férfibeteget is megvert felesége és leánya, idős szülőket is zaklatott, bántalmazott alkoholista fiuk, még a házat is rájuk gyújtotta. Általában a bántalmazók nagy része féltékeny, erőszakos és kontrolláló magatartásuk átszövi a hétköznapokat, áldozatukat elszigetelik, ezért a segítőknek a menekülésre is egy részletes forgatókönyvet kell kidolgozni.
A nők félnek kilépni egy ilyen kapcsolatból, hiszen általában a származási családot is fenyegeti a bántalmazó, ezért a szülők sem merik befogadni az anyát.
– Az első 72 óra a legnehezebb mindenkinek a központba való megérkezéskor, ilyenkor a gyermekekkel is nagyon intenzíven kell foglalkozni. Első dolog a krízis oldása, ameddig ez nem történik meg, nem lehet a kiutat sem keresni. Aztán fel kell építeni egy erős és önálló személyiséget, majd meg kell tervezni a jövőt – vázolta a lépéseket a központ igazgatója.
Ám a legtöbb nő gazdaságilag is áldozat. A lakás legtöbbször a férj nevén, a nő vásárlásba-építésbe-felújításba fektetett pénzének nincs nyoma. Sokszor keresetük sincs, mert nem hagyták őket dolgozni.
Azokon, akik a tanácsadás után is elhiszik a férjnek, hogy megváltozik, és hazaköltözik, még azt is elverik, hogy a nyilvánosság elé vitték az ügyet.
Vannak szépen végződő történetek is. Egy otthonából elmenekült idős, kisemmizett nénit például a központ közvetítésével egy egyedülálló bácsi fogadott be a házába, aztán életébe is.
Dobolyi Tünde arra biztatta a nőket, még a házasság előtt alaposan ismerjék meg a jelöltet, mint jövendő gyermekeik apját is. E személyes tanácson túl a bántalmazás elleni törvény legfontosabb változásait leltározta: előrelépés, hogy új formájában a jogszabály szerint a rendőr is közbeléphet, és helyben elrendelheti a távoltartást minimum 120 órára.
Az ügyvédnő tapasztalata szerint nagyon sokszor akkor fordulnak a nők bírósághoz, amikor már az áldozat akaratán kívül a nyilvánosság elé került a zaklatás, bántalmazás ténye, mert például a férfi bemegy a nő munkahelyére. Ekkor már a munkahely féltése is motiváció lehet. 2017-ben a kézdivásárhelyi bíróságon 30, Szentgyörgyön 18 távoltartási kérelmet iktattak.
– Nincs olyan nehéz helyzet, amelyből ne lenne kiút, főleg ha a közösség segít – zárták a beszélgetés résztvevői a témát. <<