Nem csak a Covidról szól

Ágoston László a Prefektusi Kollégium elé ma terjesztendő jelentést részletezte, amely a 2022-es évre vonatkozó tevékenységükről szólt, és több számadattal is szemléltette azt.

Az év eleje még a Covidról szólt, a járvány 2020-as kitörése után ekkor már az ötödik hullámot regisztrálták. Ennek esetszáma megdöntött korábbi rekordokat, így januárban 2824 beteget jegyeztek egy napon, februárban viszont már csak 312-t. Ezek a számok ugyanannyi ankétot is jelentettek, ezek elkészítéséhez az igazgatóság olyan személyzetet is bevont, amelynek nem ez volt az elsődleges feladata, illetve több munkatárs otthonról is dolgozott, mikor karanténba kényszerültek.

A tesztelések száma is igen magas volt az év első hónapjaiban: ha 2020-ban 9000 PCR-tesztet végeztek el, 2021-ben már 17 ezret és további 11 ezer gyorstesztet. Idén már az utóbbiak voltak abszolút többségben, az 55 ezerből 11 ezer volt a többnyire pozitív PCR-teszt, a többi pedig gyorsteszt, amelyeknek 16%-a volt pozitív.

Az esetszámok nagy többsége Szentgyörgyhöz és a megye többi városához köthető, illetve a városkörnyéki településekhez: sokan a munkahelyükről vitték haza saját településükre a vírust. A korcsoportokra lebontott statisztika is azt igazolja, a nagyobb mobilitású, aktív személyek körében volt gyakoribb a Covid. Nemek szerinti eloszlása viszont eltolódást mutat a nők felé, ők teszik a fertőzöttek 58%-át, bár ez lehet látszat is, mert feltételezhetően a férfiak csak azért vannak kevesebben, mert ők nem könnyen fordulnak orvoshoz a betegségeikkel.

A Covidon kívül még igen sok mindennel kell foglalkoznia a közegészségügyi igazgatóságnak, így a jódtabletták kiosztásával is. Ezekből több mint 300 ezret kapott a megye, és miután a családorvosok nem vállalták kiosztásukat, az e feladatra önkéntesen jelentkező patikáknak osztottak ki 82 ezer tablettát, hogy az igénylőkhöz eljuttassák. Ezek jellemzően a Szentgyörgy – Maksa – Kézdivásárhely útvonal mentén levő egységek. Az érdeklődés csekély a jódtablettákat illetően, de ezek 2025-ig megőrzik érvényességüket.
A koronavíruson kívül az igazgatóság követi más fertőző betegségek terjedését, esetszámát is, elsősorban az alsó és felső légúti megbetegedésekét, ezek a leggyakoribbak. Az előbbiek esetében az évi átlag kb.13 ezer, utóbbiaknál pedig 70 ezer, és ugyan most még több ezerrel kevesebbre vonatkozó adatuk van, a hűléses szezon csak most kezdődik, van esély idén is felzárkózni ezekhez a számokhoz.

Létezik, de folyamatos csökkenő tendenciát mutat a tbc-s megbetegedések száma (idén 29), emelkedik viszont a rühösök száma, ez évben 257-et regisztráltak. A bárányhimlő esetszáma 2019-től az addigi éves átlag (900) felére esett vissza, kanyarót és rózsahimlőt pedig több éve nem regisztráltak, mint ahogy diftériát, szamárköhögést, tetanusz-fertőzést sem. Három HIV-gyanús esetben volt közegészségügyi ankét, de nem igazolódott a betegség.

Külön fejezetet jelent kórházi (nozokomiális) fertőzésekre vonatkozó adathalmaz, általánosságban elmondható, hogy a számok nőttek, de főleg azért, mert ide tartozik a kórházi személyzet koronavírusos megfertőződése is, amikor egymástól vagy betegektől kapták el a betegséget.