Nehogy bedőljön, nullázzák a bankszámláját!

A csalók újabban meglátták a lehetőséget abban, hogy a járványhelyzet miatt egyre többen vásárolnak online felületeken. A rendőrség elemzése szerint leggyakrabban a 35 és 54 év között férfiak esnek internetes csalások áldozatául. A kiberbűnözők egyre inkább tökéletesítik módszereiket, és aggasztó méreteket öltött a bankok arculatát használó adathalász típusú csalások száma, hiszen egy friss felmérés szerint minden tíz levélből, amit a bankok nevében küldenek, hat átverésnek bizonyul! Korábban könnyen beazonosítható volt az adathalász típusú próbálkozás, hiszen a bankok nevében írt levelek többnyire helytelenül, amatőr módon voltak megfogalmazva. Ma viszont a csalók tökéletesen leutánozzák a bankok arculatát és hivatalos levelezését. Ez esetben árulkodó lehet, ha megnézik a hivatalos név mögött milyen e-mail-cím rejtőzik, hiszen azoknak általában nincs semmi közük az adott bankhoz. Ezeket a címeket érdemes kéretlenként megjelölni.

Előfordul, hogy a bank nevében levelező csalók az e-mailben megadott linken keresztül egy, az eredetire megtévesztésig hasonlító, de valójában hamis oldalra csalják a banki ügyfelet, és ott kérik, hogy adja meg a belépési adatait. Ha ilyen gyanús adathalász-üzenet érkezik, és arra kattintnak, célszerű azonnal tájékoztatni erről a bankjukat. A csalók próbálkoznak még a banki ügyfélszolgálati telefonszám meghamisításával, és az ügyfelek számítógépére vagy mobiltelefonjára távoli elérést biztosító kémprogramok telepítésével is. A bűnözők valamilyen vészhelyzet ürügyével keresik az ügyfeleket és ennek megoldásához a bankszámla- vagy kártyaadatokat, internetes belépési kódokat kérik el. Ez esetben is javasolt megszakítani a beszélgetést és a kért adatok megadását megtagadni.

A bankok soha nem kérnek e-mailben vagy telefonon adatokat, hívja fel a figyelmet Bordás Attila. A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese emlékeztetett, az elmúlt években megtörtént, hogy a bankok behívták székhelyükre az ügyfeleket, hogy frissítsék az adataikat. Ugyanakkor a pénzintézetek egy védekező mechanizmust is kiépítettek a pénzügyi küldőrendszerre és bankautomatákra. Bordás emlékeztet, hogy 100 lejes határértékig ugyan a bankkártya használatakor nem szükséges megadni a PIN-kódot, de ha a rendszer azt érzékeli, hogy rövid idő alatt ritmusosan vesznek ki száz lejeket, akkor felmerül a kártya leürítésének gyanúja, és letiltják a kártyát. Ilyenkor a tulajdonosnak személyesen a bankfiókban kell azonosítania magát. Hasonló módon a nagy összegű átutalások esetében is visszaigazolást kérnek a tulajdonostól. Ez akkor is megtörténik, ha hirtelen gyanús helyről, például Bangladesből történik kifizetés a bankkártyával.

Bordás Attila szerint azonnal értesíteni kell a bankot, ha felmerül az adathalászat gyanúja, vagy már meg is történt a kár, hiszen egyrészt a banki tranzakciókat egy ideig le lehet állítani, másrészt ilyenkor módosítani kell a kártya és a számla adatait, hogy ki tudják védeni az ismétlődő csalási kísérletet.