Nagyböjt előtti vigasság

A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek első februári műsorsorozatának középpontjában a farsang áll.

A farsang vízkereszt napján, január hatodikán veszi kezdetét, zárónapja azonban az egyházi kalendárium szerint mozgó ünnep, időpontja húsvétvasárnaphoz igazodva, minden évben más napra esik. Ez a néhány hét a paraszti kultúrában régen a párválasztás és a házasságkötések idejének számított, hiszen az ezt megelőző karácsonyi, és az ez után következő böjti időszakban tiltva volt lakodalmat tartani. A farsang alatt rendezett mulatságok alkalmat teremtettek a házasulandó fiataloknak, hogy a közösség, olykor igen szigorú udvarlási szokásait betartva, párban táncoljanak és nyilvánosan is kifejezzék összetartozásukat. Az a lány, aki farsang alatt udvarló nélkül vagy pártában maradt, a legények gúnyolódásának céltáblájává vált. A farsangi menyegzőket gyakran disznóvágás előzte meg, ugyanis illendő volt, hogy bőségesen kerüljön hús az asztalra. A zsíros és a böjtös ételek jelképes farsangi viadala népszokásainkban is fennmaradt. A dramatikus játékban Konc király a vígasságot és a lakmározást, Cibere vajda a koplalást jelképezte. A történet Cibere győzelmével ért véget, amely az önfeledt farsangi időszak elmúlását szimbolizálta.

Régen a farsangi mulatságokat házasság előtt álló legények szervezték. A báli alkalmak előtt meglátogatták a lányos házakat, ahol farsangi köszöntőt mondtak és adományt kértek a zenészek megfogadásához. Olykor a házas emberek külön összejövetelt tartottak, ilyenkor az otthon gondosan összekészített batyukból sütemények és friss disznótoros ételek kerültek elő. Egyes vidékeken a nők külön asszonyfarsangot ültek. Rendszerint egyikük pincéjében folyt a vigalom, amelyben fontos szerepet játszottak a rögtönzött jelmezek és a tréfás szövegű nóták, csujogatások. A farsangi időszak legjellegzetesebb étele a szalagos fánk, a tizenkilencedik század óta mindenütt ismert a Kárpát-medencében. Ennek az édességnek egykor mágikus erőt tulajdonított a néphagyomány. A házasság előtt álló fiatalok közös életük hosszára következtethettek, miután kettétörték a fánkot, a kezükben maradt sült tésztaszalag pedig a jegygyűrűt jelképezte.

A műsor zenei összeállításában az érdeklődők az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételeiből hallhatnak válogatást falusi vonósbandák előadásában.

Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor

Műsorvezető: Pénzes Géza

Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)

A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/