Mit lép az RMDSZ?

Az autonómia ellen legtöbbször felhozott érv, miszerint az ellentmondana a román alkotmány első cikkelyének („Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam”), egészen egyszerűen nem igaz – állítja Puskás Bálint. Az egykori alkotmánybíró felidézi: a maga részéről ezt 2014-ben, az akkor benyújtott alkotmánymódosító törvényjavaslat kapcsán – amit 8:1 arányban utasított el a testület – egy tizennyolc oldalas különvéleményben megindokolta.

Meglátása szerint tisztázni kellene a román alkotmány által használt fogalmak értelmét, amelyek egyébként fellelhetők alkotmánybírósági döntésekben is.

– A román jogtudományban az egységes állam a definíció szerint azt jelenti, hogy egyetlen törvényhozó szerve, egyetlen kormánya és egyetlen bírósága van, ugyanaz a pénz, a rendőrség és a katonaság. Ennyit jelent, nem többet. Ezek közül egyetlen egyet sem szeg meg az autonómia-statútum! Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet saját döntéshozó szerve, hiszen ilyenek most is vannak. A megyei tanácsok, helyi tanácsok a meglévő törvényes kereteken belül az adott területre vonatkozó jogi normákat szabnak meg. Tehát e tekintetben nem beszélhetünk arról, hogy a statútumba foglaltak sértenék a román állam egységes voltát – magyarázza a volt alkotmánybíró.

Puskás az alkotmánybíróság korábbi döntését idézi: „az ország bizonyos részeire vonatkozó jogi normák léte nem sérti az ország egységes jellegét”. Példának a hátrányos helyzetű régiók esetét hozza fel, amelyekre speciális törvények voltak érvényesek.

A jogász szerint a nemzetállam fogalma egyszerűen nem felel meg a valóságnak.

– A nemzetállam – meghatározás szerint – azt jelenti, hogy az államot egyetlen nép alkotja, amely egy nyelvet beszél, és azonos történelmi, vallási, kulturális hagyományokkal rendelkezik, amely államban természetszerűleg egy nyelven folyik az oktatás. Erre mondja a székely, hogy „ilyen állat nincs es”.

Európában, az utóbbi évek migrációs mozgása előtt, talán Görögország és Portugália járhatott valamennyire közel ehhez, de a többieknél szó sem lehet róla – szögezi le Puskás.

Az egyetlen támadható pont az a régió, mert ilyen közigazgatási egység valóban nincs (még) Romániában (3. cikkely: „Közigazgatási szempontból a terület községek, városok és megyék szerint van szervezve”). Puskás szerint igenis szükség van a régióra, mert az „jogi szempontból kivitelezhetetlen”, hogy valami három mostani, meglévő megyére vonatkozzon – ha esetleg el is tekintenénk attól, hogy a mai Kovászna, Hargita és Maros megyék területe nem egyezik meg az egykori Székelyfölddel.

– Ha az RMDSZ komolyan venné magát és az autonómiáért folytatott harcot, akkor összegyűjtene ötszázezer aláírást az alkotmány módosítására, és azzal együtt nyújtaná be, nem ezt, hanem egy jogi szempontból kifogástalan módon megfogalmazott autonómia-statútumot – szögezte le Puskás Bálint.