Mindenkinek csak adnak

Fergeteges volt a hangulat azon a sepsiszentgyörgyi Park vendéglőben tartott szombati találkozón, ahol a Down-szindrómások világnapja alkalmából mintegy 40–50 érintett család, 160 résztvevő jött össze ismerkedni, szórakozni, kötetlenül beszélgetni a Mozgalmas Szamaritánus Keresztyén Egyesület szervezésében. A regionális találkozóra Csíkszeredából, Udvarhelyről, Gyergyószentmiklósról, Kézdivásárhelyről és Brassóból érkeztek.

Mert a Down-szindrómásoknak a 21. kromoszómából van több, a világnapjukat március 21-én ünnepelik, ám egy hasonló kaliberű találkozót hétköznap bajos összehozni, így kissé előrehozták az eseményt, magyarázta a főszervező, Zelenák József evangélikus esperes, akinek három gyermeke közül a legidősebb szintén a betegség által érintett. Utoljára 2015-ben volt itt hasonló összejövetel, 2016-ban Gyergyóban, tavaly Csíkszeredában gyülekeztek a családok.

Elöljáróban Sztakics Éva alpolgármester üdvözölte a jelenlévőket, valamint a rendezvény megszervezésének ötletét, mert az közelebb hozza egymáshoz a családokat. Személyesen is megtapasztalta, hogy az az őszinte melegség, amelyet a Down-kóros gyermekek nyújtanak, összehasonlíthatatlan – mondta. Ők barátságosak, közlékenyek és simulósak, annak ellenére, hogy néha halmozzák a fogyatékosságokat – tette hozzá Gáspár Melinda, az evangélikus templomban működő Bartimeus Játszóház segítő munkatársa, aki Szabó Ildikó Borókával gyermekjátékokat és jeleneteket tanított be a hozzájuk járó gyermekeknek.

Sűrű és változatos program színesítette a napot, amelynek műsorvezetője László Károly, Puki bácsi volt: a gyermekeknek Hána László és Rozsnyai Gábor zenéltek, táncra perdültek a Csíkszeredából érkezettek, a szentgyörgyiek a Gáspár Attila által betanított néptáncokat adták elő, kézműveskedtek is, ebéd után pedig a Creaton együttes közreműködésével buliztak a jelenlévők.

Egy nap legalább eltörpültek azok a gondok, amelyek kijutnak a Down-kóros gyermekeket nevelő családoknak. Ezek sokfélék lehetnek, az még a legkisebb, hogy minden évben bizottság kell felmérje állapotukat, és előfordul, hogy sokszor nem ítélik meg a legsúlyosabb fogyatékossági fokozatot. Ezen túl a korai fejlesztés nagyon sok energiáját, anyagi erőforrását felemészti a szülőknek, tornázni, logopédushoz kell vinni a gyereket, majd a beiskolázás jelent nagy gondot.

– Azt akartam elérni, hogy ne zárkózzanak be a szülők a Down-kóros gyermekkel, mert így sokszor nem kapják meg a korai fejlesztést – mondta Zelenák tiszteletes. – Merjenek a világ elé lépni, küzdjenek meg a traumával, amit a gyermek érkezése jelent, és lépjenek a megoldás felé. Mikor Dávidot iskolába írattuk, a tanítónők idegenkedtek tőle, de negyedikben a gyermekek nagyon szépeket írtak arról, hogy milyen jó volt, hogy osztálytársak lehettek, és büszkék voltak rá, hogy ők már ismerik ezt a betegséget, és tudják kezelni a hordozóját – osztotta meg jó érzéseit is a lelkész édesapa.