Megmagyarázható helyzetek

A hír szent, a vélemény szabad – az olvasói levelek tartalma nem föltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Olvasói levél

2020. augusztus 14., 00:052020. augusztus 14., 00:05

Mindig meg szerettem volna érteni az élet nagy összefüggéseit… Talán nem bűn, ha most bevallom: ma már egyetemes gondolkodású, vagyis univerzalista tudatú, érzelmű és lelkületű ember vagyok. Otthonról hozott szülői neveltetésem meghatározta életem. Kereszténységemből kiindulva mindig odafigyelve szeretem embertársaimat. Az évek teltével még bölcsebb lettem. Bevallom, fiatalkoromban fel-felszálltam a felhők fölötti, éteri magaslatokba, onnan figyeltem, éltem s ott lebegtem. Azt gondoltuk csak a miénk a világ… Nem lett az.

Megmagyarázhatatlannak érzem, miért van az a nagy kapzsiság, amellyel sok embertársam a világ minden pénzét szeretné összeharácsolni? Nem tudom. Sokszor elmondtam, hangoztattam, hogy eddigi földi életem során számtalan temetésen vettem részt, s mindig árgus szemmel figyeltem, de sosem láttam, hogy az elhalálozott koporsója után pénzes zsákokat cipeltek volna…

Sokszor elgondolkodom, mi is a dolgunk ebben a kifordult világban. Választásra készülünk. Az utcák sarkán ott állnak a „pártügynökök”, egyik-másik párt mellett harcba szállva, szimpatizánsokat keresve, hogy aláírjanak, támogassanak… Sok idős asszonyt látok sorban állva – aláírják ők, sőt, mindenkinek aláírnak… Persze, ez nem sokat számít. Emlékszem, érdekképviseletünk vezetője elmesélte, hogy a parlamentért folytatott harc mekkora győzelemmel ért véget. Igen?

Én még emlékszem arra az időre, amikor Háromszéknek három szenátora és öt képviselője volt! A legutóbbi „győzelemmel” van egy szenátorunk és három képviselőnk…

Ám ettől függetlenül el kell menni, szavazni, mert ha kimaradunk a parlamentből, nemzetünk elvesz. Tudjuk, a „nagy testvérek” tiszta szívvel szeretnék, hogy mi ne is legyünk itt. Éppen ezért, légy ott, és tetszik vagy nem, szavazz a tulipánra!

Orbán Barra Gábor, Sepsiszentgyörgy