Megbízható segédeszköz a Marson

Amint arról már beszámoltunk (február 22-ei lapszámunkban), ez év február 18-án sikeresen landolt a Perseverance (állhatatosság, kitartás) nevű marsjáró. Ennek az aljára volt rögzítve az a kisméretű helikopter, amit március 30-án helyezett a bolygó felszínére, miután feltöltötte akkumulátorait. Az első, pár másodperces próbarepülés április 8-ra volt tervezve, amit április 11-re módosítottak. Ám amikor a két ellentétes irányba forgó propeller elérte a felszálláshoz szükséges sebességet, bejelzett az egyik biztonsági szenzor, a műveletet le kellett állítani. 

A hiba kijavításához a NASA mérnökeinek előbb egy szoftverfrissítést kellett írniuk, majd azt sikeresen fel is kellett telepíteni a több százmillió kilométerre levő eszközre, csak ezután jöhetett április 19-én az első valódi próbálkozás. A kis légi jármű kb. 20 másodpercig lebegett 3 méter magasan, majd másodpercenként egy métert ereszkedve landolt újra a marsi Jezero-kráter talaján, eközben két kamerája segítségével fekete-fehér és színes képeket készített. A történelmi eseményről a Földön csak 3 órával később értesültek. Az időkésésben közrejátszott, hogy az adatok először a 60 méter távolságra lévő Perseverance roverre jutottak, majd onnan egy, a Mars körül keringő űrszonda – a Mars Reconnaissance Orbiter – közvetítésével vette a földi követőállomás, amikor létrejött a közvetlen összelátás. Persze maguk a rádiójelek is negyed óra alatt tették meg a Mars–Föld távolságot.

Földi viszonylatban már nem számít újdonságnak a drónok használata, ám a marsi körülmények komoly kihívás elé állították a NASA mérnökeit. Olyan eszközt kellett előállítani, ami  túléli a Perseverance hasára rögzítve a nagyjából 470 millió km-es utat a földi fellövéssel és a marsi landolással együtt, elviseli a marsi éjszaka –80, –90 fokos hidegét, és ezek mellett képes felemelkedni a földinél százszor ritkább marsi légkörben, utána pedig sikeresen landolni. Tegyük rögtön hozzá, hogy mindezt önálló módon végezte, földi irányítás szóba sem jöhetett az időkésés miatt. Csupán a műveletek kezdő parancsát kapta a Földről.

A marsi levegőt leginkább a földi légkör 30 km-es magasságához lehet hasonlítani, a földi helikopterek eddig elért legnagyobb magassága 12,5 km.

Az Ingenuity tesztelése már 6 évvel ezelőtt megtörtént egy 7,6 méter átmérőjű szimulátor kamrában végzett próbarepülés során, amikor bebizonyosodott, hogy képes légritka környezetben is felemelkedni. Ezt most már élesben is igazolta, és most már a negyedik felszálláson is túl van. Ez alkalommal 5 méter magasan több mint 200 méter távolságot tett meg, közel 2 percet töltött a levegőben, sebességét 2 m/s-ról 3,5 m/s-ra növelte. Ennek a kis 1,8 kg-os eszköznek a legveszélyesebb manővere a leszállás, ha ugyanis oldalra dől, nem képes újra lábra állni.

„Amikor az Ingenuity lábai újra földet (Marsot?) értek a harmadik repülés után, már tudtuk, hogy bőven elégséges mennyiségű adatot gyűjtöttünk a mérnökök számára a jövő marshelikoptereinek tervezéséhez. Így most jöhet a repülési távolság, sebesség is idő növelése” – mondta a negyedik repülés előtt az Ingenuity vezető mérnöke, Bob Balaram.

Az eredeti tervek szerint semmilyen tudományos feladatot nem szántak ennek a helikopternek, csupán az volt a cél, hogy 5 kísérleti repülést hajtson végre a marsi légkörben, utána pedig teljesen lemondanak róla. Éppen ezért felszereltsége is minimális: a szükséges hajtómű és számítógépen kívül két kamerát kapott, aminek segítségével képeket és videókat készít a talajról. A legújabb sikereken felbuzdulva a NASA közölte, hogy a Perseverance marsjáró indításakor szőtt tervekkel ellentétben nem jár le öt kísérleti repülés után az Ingenuity szolgálata, hanem azok befejeztével teljesen új, a NASA-mérnökök minden előzetes elvárását messze túlteljesítő második küldetéssorozatra küldik a 85 millió dollárból fejlesztett drónt.

A következő pár száz marsi nap során egy nagyjából 2 km-es utat szeretne letudni a NASA, hogy minél közelebb kerüljenek a Jezero-kráter déli oldalán az egykori folyódeltához, ahol a Perseverance nagy valószínűséggel az ősi marsi élet nyomára bukkanhat. Az Ingenuity eközben kutatóasszisztensi státuszba vált, és a repülései során a Perseverance számára érdekes köveket, területeket próbál majd felderíteni.

Koszta Zoltán