A globális felmelegedés a világ kevéssé lakott területein, többek között az Északi-sarkon is érezteti hatását. Annyira, hogy a sarkvidék körüli óceán akár már 2030 nyarára jégmentessé válhat, az olvadással pedig felszínre kerülhetnek az antibiotikumokra rezisztens baktériumok.
Már ennyi probléma is bőven elegendő lenne, azonban az ENSZ egy új jelentése szerint itt még nincs vége a dolognak: a kutatók most azt mondják, még ha be is tartjuk a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény pontjait, a hőmérséklet valószínűleg akkor is vészesen emelkedni fog az Északi-sarkon. A friss számítások szerint az évszázad közepére 3-5 fokkal lesz melegebb a területen, szemben az 1986–2005 közti időszakban mért adatokkal, 2100-ra pedig további 9 fokkal emelkedhet a hőmérséklet.
[reklam]
A drasztikus ütemű melegedés következményei már most is érzékelhetők: korábbi kutatások szerint az északi-sarkvidéki nyarak mostanra melegebbek lettek, mint bármikor az elmúlt 115-120 ezer évben, de ugyanennek a jelenségnek “köszönhető”, hogy az egyik legidősebb egybefüggő jégtábla megrepedt, komoly veszélybe sodorva ezzel a sarkvidéki állatvilágot (is). A töredezés ráadásul a sarki jégsapka olvadását is felgyorsítja, így ha ez folytatódik, előbb-utóbb kontinenseket önthet el a víz.
Az ENSZ szerint a helyzet azért is drasztikus, mert a sarkvidéki fagyott talajban óriási mennyiségű szén-dioxid halmozódott fel, amely a gyors olvadás következtében ugyanúgy a légkörbe juthat. „A kihívásokat már nem lehet elkülönítve kezelni: holisztikus, ökoszisztéma-alapú megközelítésre van szükség”, hogy a problémát orvosolni lehessen – olvasható a jelentésben.
A dokumentumot a nyilvánosságra kerülése után Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímakutatója pontatlannak nevezte. Ha az egyezmény pontjait betartjuk, és tényleg csökkentjük a kibocsátást, az szerinte a sarkvidéki hőmérséklet emelkedésére is kedvező hatással lesz.
(HVG)
Csíkszék
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!