Lyukak az igazságszolgáltatásban

Hallgatva az igazságügyi reform részleteit, az embernek önkéntelenül is eszébe jut Szolzsenyicin A gulág szigetcsoport című könyve. Bár első látásra túlzásként hat az analógia a sztálini „társadalmi megtisztulás” és a román igazságszolgáltatás gyakorlata között, mégis, a parlamentben tárgyalt jogszabályi mulasztások adnak némi alapot ahhoz, hogy legalább egy gondolatkísérlet erejéig összevessük a két jelenséget. Már csak azért is, hogy ne feledjük, az Európai Bizottság nem alaptalanul indította el kötelezettségszegési eljárását Romániával szemben.

Székely Hírmondó

2018. június 11., 00:252018. június 11., 00:25

Kevésbé ismert tény, de a korábbi Cioloș-kormány igazságügyi minisztere, Raluca Prună asszony a 18-as sürgősségi kormányrendelettel úgy módosította egy éjszaka alatt a büntető- és eljárási törvénykönyv előzetes letartóztatással kapcsolatos előírásait, hogy abból eltűnt az a rész, ami arra kötelezte a hatóságokat, hogy az őrizetbe vett személlyel egy általa is értett nyelven közöljék letartóztatásának okát. Magyarul, a bűnüldöző hatóságoknak jelenleg semmilyen kötelezettségük nincs arra nézve, hogy tudassák az illetővel őrizetbe vételének apokaliptikus pillanatában, hogy mégis miért ültetik be, és viszik el egy rendőrautóval az egyenruhások. Így Romániában, 2018-ban ez csupán a törvény végrehajtóinak emberségén és jóindulatán múlik.

Akárcsak a Szolzsenyicin által megörökített sztálini igazságügyben. A szerző könyvét mindjárt letartóztatása körülményeinek ismertetésével kezdi, felidézve, hogy semmi egyéb nem jött ki a száján abban a pillanatban, mikor legyűrték a belbiztonságiak, mint az az együgyű kérdés, hogy: „Éééén? Miért?” Persze, az NKVD (szovjet titkosszolgálat, amely egyszerre tölthette be az ügyészi és bírói feladatokat – ezért is voltak annyira „hatékonyak”) pribékjeiből még az a minimális emberség is hiányzott, hogy legalább tudassák, miért is került az illető az államrezon útjába.

Jó hír, hogy az RMDSZ javaslatára a román törvényhozás korrigálni fogja ezt az embertelen és méltánytalan eljárásra lehetőséget adó jogszabályi mulasztást. A kérdés azonban ott mocorog, hogy a korábbi igazságügyi miniszter mégis mi célból törölte azt a bizonyos előírást…