Ló nélküli ördögmasina

Székely Hírmondó

2018. július 13., 00:222018. július 13., 00:22

Jövőben lesz 120 éve annak, hogy Sepsiszentgyörgy utcáin végigporzott az első automobil. A hatóságok már ezt megelőzően a forgalom szabályozására kényszerültek, innentől kezdve azonban egészen új kihívásokkal kellett megbirkózniuk. A háromszéki automobilozás kezdeteit elevenítjük fel két részben, korabeli képekkel illusztrálva.

A 19. század végéig a közlekedési nehézségek a heti vásárokba érkező szekérforgalom miatt alakultak ki. Mai nyelvhasználattal élve, forgalmi dugók Sepsiszentgyörgyön a városon belül csupán vásárnapokon keletkezhettek, amikor a három különböző irányból (Csík, Szépmező és Szemerja) érkező árusok szekereikkel a piactér felé igyekeztek. Már 1857-ben találunk utalást ennek szabályozására: „kihirdetni rendeli a cs. kir. tanács három egymás utáni vasárnapon a templom előtti népnek, hogy a szekérrel járók mindig az útnak bal felén tartsanak, hogy így az egymásnak ütközést kikerülhessék”.

A Brassó–Sepsiszentgyörgy–Kézdivásárhely és a Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda vasútvonalak 1891-, illetve 1897-beli megépítéséig a város és a fürdőhelyek közötti utasforgalom lebonyolítását főként lóvontatású társas kocsikkal végezték az erre felkészült vállalkozók, a kevésbé tehetősek pedig szekerekkel tették meg a nem egy esetben több tíz kilométert is kitevő távot. A közutak, utcák karbantartása a megye és a helyi tanácsok figyelmének középpontjában állt, ezek minősége mégis állandó célpontja volt a lakosság és a sajtó nem egy alkalommal ironikus felhangú támadásainak. Az alábbiakban néhány jellemző korabeli feljegyzéssel szórakoztatjuk az olvasót.

„Apadóban a fürdők közönsége. Tusnádról tömegesen szállítják a kocsik a vendégeket városunkon keresztül Brassó felé. A hármas fogatok zajjal csöngetnek végig az utcákon, a csángó kocsis fenyőfa gallyak között imponál a bakon, harsányan nógatva jól táplált lovait a futásra. Mellette egy székely lány, akinek lelke visszaszáll Csíkország és az otthon hagyott »öregek« felé. Hátul ülnek az uraságok és egy raj gyermek, kiket a járműben tartani fáradságba kerül, untalan kievickélni készülnek onnan.” (Székely Nemzet, 1880/67.)

A Székely Nemzet tanúsága szerint 1899 járt autó először Sepsiszentgyörgyön: „…villámsebesen szelte át a várost, ámulatba ejtve a vasárnapi publikumot.” Zajkeltése és „szokatlan” sebessége miatt néha még riadalmat, méltatlankodást is keltett mind a lakosság, mind pedig a szekerekkel, bérkocsikkal közlekedők körében. Ugyanezen év augusztusában a motorkerékpárral is megismerkedhettek a háromszékiek: a szegedi Achilles Sportegyesület néhány tagja erdélyi körutat szervezett Bleston motorgépeken és Peugeot gépkocsikkal, melynek során a Brassó–Sepsiszentgyörgy–Kézdivásárhely–Csíkszereda útvonalon is végighaladtak.

„Kisvároson eseményszámba megy a motorkocsi, aminek hírét csak újságban hallja az ember. Tehát semmi csodálkozni való nincs azon, hogy amikor Brassóból a kirándulók automobilja Sepsiszentgyörgyön végigrohant nagy sípolások között, a vasárnapi publikum összecsődült, és úgy álmélkodott az ördögmasinán, amely lovak nélkül, villámsebesen szelte át a várost. Egy-két biciklis úrfi utána iramodott az automobilnak, de csak lemaradtak, nem bírták a versenyt” (Székely Nemzet, 1901/101.)

1907-ben a következő tudósítást olvassuk: „Az Olt és a Csíki utca sarkán vasárnap este fél nyolckor nagy riadalmat keltett egy automobil, melynek pöfékelő zajától majdnem elragadt két ló kocsival együtt. Az automobil a Csíki utca felé igyekezett nagy zajjal és meg nem engedhető gyorsasággal. Vele szembe jött Nagy Hubert illyefalvi polgármester kocsija. A lovak egymásnak rohantak és elestek. A kocsiban ülők sikoltoztak, csődület, komoly baj nincs. A tömeg igen fenyegető magatartást tanúsított az automobilistákkal szemben, sőt az automobil egyik ablakát be is törték. Csodálatosképpen két rendőr is megjelent a nagy zajra, s ezek menten faggatásra vették az automobilistákat. Ezek azonban nem sokat törődtek a hatóság embereinek kíváncsiskodásával, hanem látva, hogy komolyabb baj nem történt, beültek a gépkocsiba, s a rendőröket és a tömeget faképnél hagyva a Csíki utcán át elszáguldottak.”

Városunkban dr. Fogolyán Kristóf az első autótulajdonosok közé tartozott. NAG márkájú automobilján Szentkereszty Béla főispánnal és Bogdán Artúr bankigazgatóval 1912-ben Mikóújfaluban fogadta a Magyar Automobil Klub rendezésében a Budapest és Konstantinápoly között rendezett verseny résztvevőit.

József Álmos

(folytatjuk)