Levelezés Baróton

Válaszolt Barót város polgármestere arra a beadványra, melyet még március derekán iktatott a hivatalnál 1674 baróti szülő, azt kérve a városvezetéstől, vonják vissza azt a határozattervezetet, mely alapján a megyei gyermekvédelmi igazgatóság kezelésébe két, a város közvagyonába tartozó területet adtak át, hogy azokra családi házakat építsenek Oltszemről áttelepítendő intézeti gyerekek számára.

Lázár-Kiss Barna polgármester válaszlevelében mindenekelőtt a szülőknek arra az aggályára reagált, hogy mi lesz a helyi iskolásokkal, ha ideköltöznek az intézetisek: szerinte aggályuk alaptalan, ugyanis az oltszemi gyerekeket nem a normál osztályokba fogják szétoszlatni, hanem a Gaál Mózes Általános Iskola többi diákjától elkülönítve fognak tanulni, nemcsak külön osztályokban, de külön épületben is, speciálisan kiképzett oktatók által. „Tehát semmilyen szempontból nem fognak a Gaál Mózes-iskolához tartozni” – hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy IX. osztálytól a „sajátos nevelési igényű” gyerekek Sepsiszentgyörgyön fognak majd lakni és tanulni.
A cél: állami munkahelyek létrehozása
A továbbiakban Barót polgármestere azt taglalja levelében, hogy a családi házakra vonatkozó kezdeményezés még 2017-ből származik, amikor is a sajtó beszámolt a fejleményekről, ennek ellenére senki nem jelezte, hogy ellenezné az erre vonatkozóan elfogadott megyei vagy helyi határozatokat. „Barót város célja ezzel a projekttel új állami munkahelyek létrehozása” – fogalmazott az elöljáró.
A továbbiakban tervben szereplő fejlesztésekről ejtett szót az elöljáró, hiszen a szülők kérdőre vonták a baróti oktatási infrastruktúra jelenlegi állapota miatt. Kifejtette, lévén, hogy a tanügyminisztérium nem biztosította az építéshez szükséges pénzt, az épülő iskolakampuszt nem tudták Baróton befejezni, de pénzalapokra továbbra is pályáznak. A már meglévő iskolákra is odafigyelnek, lehetőséget felújításukra idéntől a megyei tanács pályázatai is biztosítanak – részletezte.
A polgármesterhez hasonlóan a városi tanács RMDSZ-frakciója is nyugtatni próbálja a szülőket a beadványukra írt válaszukban: „Az oltszemi gyerekek semmilyen terhet nem fognak jelenteni a városnak” – írják, majd arra kérik a szülőket, gondoljanak ők is távolba szakadt gyerekeikre, akiknek ugyancsak nem esne jól, ha az idegenek elutasítók lennének velük szemben. Végül megjegyzik, készek a további tárgyalásra a szülőkkel, ám a határozatokat nem vonják vissza.

A szülők válaszlevele
A hét szülő által aláírt, a polgármesternek és az önkormányzati képviselőknek címzett válaszlevél szerint a szülők tudomásul veszik a városvezetőknek az intézményi gyerekek ideköltöztetése mellett felsorakoztatott érveit, de „azok maradéktalanul nem győzték meg őket”. A maguk részéről ismételten kifejtik, hogy Barótnak nincs oktatásra alkalmas épülete, még a helyi gyerekek számára sem, nemhogy másoknak, és arra kérik a városvezetőket, ha annyira odavannak a gyerekekért, tegyenek inkább a helyiekért valamit, az oltszemieket pedig hagyják a megyei tanács gondjára.
„A sajtó nem azonos a lakossággal” – vélekedtek annak kapcsán, hogy a családi házak építésének szándékáról beszámoltak az újságok; zokon vették, amiért a városvezetés nem talált más módot a szándék közlésére és megvitatására. Kérik a városvezetést, seperjenek a saját házuk előtt, ne megyei problémákkal foglalkozzanak, hiszen Barót jelenlegi állapota arra enged következtetni, hogy a helyi gondokat sem tudják a választottak megfelelőképpen kezelni.
A szülők végül szokatlan kéréssel fordultak a polgármesterhez. Azt szeretnék tudni, hogy 1992-ig visszamenőleg mennyit költött a város az iskolakampuszra, melynek építését, mint ismeretes, még akkortájt elkezdték. Visszatérve a családi házakra, végül megjegyzik, továbbra is nyilvánosságot szeretnének az ügyben, és újabb lakossági fórum szervezését tervezik. <<