Lejárt forgók

Nem sok híve volt s van nálunk a pusmogásnak, különösen nincs suttogás a barompiacon. Fennhangon a vád, szidalmakról nem is beszélve. A szekuritáté főtisztje mondta nekem a hírhedt intézet – dehogy intézet! –, a parancsnokságuk kapujában, halkan, az a baj magával, amit a román szójárás megállapít: gura bate curul – tehát a száj miatt verik a feneket. Most menjen Magyarországra, most, ha már nyolc éve nem mehetett. 1988 áprilisát írtunk akkor.

Mondom hát hangosan, ha fenekem bánja is. A belakott életterünk, a maradék minden lépése gyanús lehet már. Hány erkölcsi bíróság meg hasonló törvényhatóság volt és van Romániában? Mi, egyszerű elszenvedők aligha tudjuk számon tartani. Az utcán állít meg az ember, sánta lábát a hozzá illő bot támogatja, ő maga pedig keserű szövegében a „szegény kicsi Romániát”, a gyengébbet. – Amit ránk, rám sóztak az adók szintjén, mindent vállaltam, befizettem, ahogy illik, betegsegélyzőt külön, adókat csőstől, legyen minden rendben. De eljött a csípőforgóm ideje is. Elkopott, eltelt az ideje, így helyesebb. Az orvos négy hónap utánra jegyzett elő. És ezrek, százezrek teszik fel a kérdést naponta: de hát addig mi lesz? Meg is halhatok.

Az én emberem türelmesen kezeli az én időmet, hallgatom, hogy elment magánorvoshoz, megoperálták, a forgó rendben 4000 (négyezer) eurót fizetett ki. Ám a hivatalban aláírattak vele egy papírt, hogy az államtól a megadott időpontban – négy hónap – nem kéri vissza a 4000-et. És úgy is lett. Jelentkezett, hogy joga volt az ingyenes műtéthez. Tehát adják csak vissza azt, amit igazoltan befizetett négy hónappal korábban, sok évtizednyi adó- és biztosítás mellett!

Hallani se akartak, s nem is akarnak erről kies jogállamunkban. Az adófizető polgárok ilyen nyilvános megrablása tekintetében is páratlan a ránk szakadt Legnagyobb-Romániánk. Jaj, el ne felejtsük azt se, hogy most vett fel Bukarest 20 milliárd euró kölcsönt az uniótól, ahhoz még hozzáadódik 2 milliárd euró kamat. Nos, azt valakiknek ki kell fizetniük. De hát addig legalább húsz kormány bukik meg nálunk, miközben az unió csóválja fejét, ejnye-bejnyézve. Mi pedig faragjuk csípőforgóinkhoz a botokat. Lehet sújtani is azokkal.