Lehallgatások alkonya?

Tudorel Toader bejelentette: kezdeményezni fogja, hogy a kormány fogadjon el egy sürgősségi rendeletet, amelynek alapján azok, akiket titkos protokollumok vagy törvénytelen lehallgatások alapján, „igazságtalanul ítéltek el”, kérhessék az ítéletek felülvizsgálatát. Gyorsan érkezett is a reakció: Raluca Prună volt igazságügyi miniszter szerint nem lehet megváltoztatni egy ítéletet, ha az egy olyan lehallgatáson alapszik, amely az ítélet kihirdetésének időpontjában törvényes volt.

„Mielőtt kiadnának egy sürgősségi kormányrendeletet, tisztázzunk néhány elvet: a büntetőeljárási szabály akkor sem alkalmazható visszamenőleg, ha az kedvező – szögezte le Toader bejelentését követően Prună. – Tehát, nem lehet megváltoztatni egy ítéletet, ha az egy olyan lehallgatáson alapszik, amely az ítélet kihirdetésének időpontjában törvényes volt. A protokollumokat egy bírósági ítéletnek kell törvénytelennek nyilvánítania, nem egy sürgősségi kormányrendeletnek. A törvényesség vélelméből indulunk ki, az igazságtalanság érzése egyetlen bűnügyi rendszerben sem képez felülvizsgálati alapot.”
Pedig az igazságügyi miniszter csak azt szeretné elérni, hogy ne kelljen tovább börtönben ülnie annak, akit jogtalanul hallgatott le a SRI. „Kezdeményezni fogom, hogy felülvizsgálhatók legyenek azok az ítéletek, amelyek titkos protokollumok vagy törvénytelen lehallgatások alapján születtek – mondta korábban Toader. – Hogyan? Kérje az ítélet felülvizsgálatát, egy bíró nézzen bele az ügybe, ellenőrizze, hogy X, aki azt gondolja, hogy titkos protokollumok vagy törvénytelen lehallgatások alapján igazságtalanul ítélték el, helyesen vélekedik-e, vigyen végig egy elfogadhatósági eljárást, és ha nem protokollumról és lehallgatásról van szó, akkor utasítsa vissza a kérelmet, és minden marad a régiben. Ha protokollumról és lehallgatásról van szó, akkor fogadja el a kérelmet, és kezdje meg a megváltoztatási eljárást. Mi mit teszünk? Olyan eszközöket keresünk, amelyekkel megváltoztatható egy esetleges nem megalapozott ítélet, amelyet törvénytelen lehallgatás vagy titkos protokollum alapján hoztak. Másrészt adjuk vissza az állampolgárok bizalmát, hogy az igazságszolgáltatás az alkotmány szellemében valósul meg.”
Amikor azt kérdezték, hogy mit jelent a „törvénytelen lehallgatás”, Toader azt válaszolta: minden olyan lehallgatás, amit a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) készített és az ügyészek felhasználtak közjogi esetekben, amelyeknek semmi közük nincs a nemzetbiztonsághoz. Ígérete szerint a legrövidebb időn belül előterjeszti a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet-tervezetet, amint lejárnak a szabadságolások.
Ez, sajnos, értelmezésünkben nem érinti Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, mivel esetükben terrorizmus vádjával született ítélet, ami teljesen más kategória. Viszont ügyük „tárgyalása” során nagyot nyomott a latban egy állítólag 95 százalékban értelmezhetetlen hangfelvétel, amit egy „tégla” készített mobiltelefonnal… <<