Kúriák a felhők felett

Elsősorban kastélytulajdonosoknak és -működtetőknek szólt a Kastély Erdélyben-konferencia, amelyet szombaton tartottak Árkoson – természetesen a Szentkereszty-kastélyban. A népes hallgatóságot arról próbálták eligazítani a szakemberek, miként lehet egy kastélyt, udvarházat fenntarthatóan működtetni. Ugyanakkor április 22-e nagybetűs napként kerül be Miklósvár történetébe, miután szombaton a nagyközönség számára megnyitották az itt található Kálnoky-kastélyt.

A PONT Csoport azért indította a Kastély Erdélyben programot, hogy egy olyan stratégiát és hálózatot alakítson ki, amely az erdélyi kastélyok és kúriák hosszú távú gazdasági és társadalmi fenntartható hasznosítását szolgálja – fogalmazta meg Balázsi-Pál Ágnes, a konferenciát szervező PONT Csoport ügyvezető igazgatója. A program első mérföldkövének nevezte, hogy 2015-re elkészítették a www.kastelyerdelyben.ro nevű magyar, román és angol nyelvű honlapot és mobilapplikációt, amely 300 erdélyi kastélyról és kúriáról tartalmaz releváns információkat. Ezt követte a Kastély Erdélyben stratégia, amely az erdélyi kastélyok és kúriák revitalizációjára kínál fenntartható fejlesztési modelleket és megoldásokat. A stratégia elkészítésében művészettörténeti, építészeti, tájépítészeti, gazdasági, jogi, turisztikai, kulturális menedzsment és uniós pályázati szakértők segédkeztek. A feltérképezett 300 ingatlanból a legtöbb, 65 Kovászna megyében található – mondta el az ügyvezető igazgató.

A megkerült kérdés

A konferenciát köszöntő Tamás Sándor „további munkára” ösztönözte a szakembereket, annál is inkább, mert az ő nyilvántartása szerint nem 65, hanem 165 kastélyrűl és kúriáról tud Háromszéken. A PONT Csoport részéről az előadásokat moderáló Farkas András „komoly problémának” nevezte, hogy valójában nem tudjuk, hány olyan épület van Erdélyben, Romániában, amely védelemre szorul, illetve védelmet érdemel, s ezt a kérdést neki is szegezte Erwin Şimşenshonnak, a kulturális minisztérium államtitkárának.

Az államtitkár messze elkerülte a választ, ehelyett arról beszélt, hogy a minisztérium 26,5 millió eurót (ennek 85 százaléka európai uniós alap) költött a kulturális örökségek revitalizációjára és konzerválására, de azt is elmondta, hogy ennek a pénznek nagyobbik része partneri kapcsolatok kialakítására ment el.

Bánffy Farkas, a Kastély Erdélyben program szakértője „visszalépett” kastélytulajdonosnak, és kifejtette: a PONT Csoport éppen azt csinálja, amit az egykori arisztokrácia hazatért képviselői 26 éve mondanak, hogy csinálni kell – csak éppen képtelenek végrehajtani.

A kitörési pont

Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke a társszervező Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület nevében is szólva ismertette a statisztikai adatokat (egy év alatt mintegy 92 ezer turista látogatott Háromszékre, ennek nagyjából fele a gyakorlatilag pénzt nem hozó kovásznai „szociális turizmus” része). Grüman a kúriákat nevezte meg egyik kitörési pontnak.

Irina Iămăndescu, az Országos Örökségvédelmi Intézet képviseletében a kulturális örökség felmérésének jelenlegi állapotáról és perspektíváiról beszélt. Összeszámolták, hogy a kommunista hatóságok hetven évvel ezelőtt 4500 műemlék értékű ingatlant vettek el, ám úgy tűnik, a megmaradtak feltérképezését külső civil szervezetektől és szakértői csoportoktól várják.

Rácz Lilla turisztikai és marketingszakértő, az olaszteleki Daniel-kastély „sikergyárosa” azt bizonygatta, hogy a stílszerűen Woodlandnek nevezett Erdővidék igenis érdekes turisztikai célpont lehet. „Az élményközpontú turizmus, az aktív kalandvakáció a belföldi tömegturizmus abszolút hiánycikke” – mondta.

Constantinescu Krisztina ügyvéd a háromszéki kúriák fenntarthatóságára a tulajdonmegosztást ajánlotta megoldásnak. Fehér János művészettörténész az alsórákosi Sükösd-Bethlen és a vargyasi Daniel-kastély művészeti értékeit mutatta be, Kádár Petra, a PONT Csoport munkatársa a héten induló Kastély Erdélyben webshopot (www.shop.castelintransylvania.ro) ismertette.

Erdővidék újabb gyöngyszeme – a Kálnoky-kastély

Szombaton nyitották meg Miklósváron a nagyközönség előtt a Kálnoky-kastélyt, miután az csaknem két éven át felújítás alatt állt. Akik már a délelőtti órákban a helyszínre érkeztek, azok a Kálnoky Alapítvány muzeológusának, Lakatos Csillának az idegenvezetése mellett járhatták végig a kastély szobáit, termeit. Ezek legnagyobbika, melybe a főbejárat is nyílik, hajdanán a Nagypalota nevet viselte, ebédlőként és díszteremként szolgált.

Falán ma a kastély egykori tulajdonosának, az 1640-ben született gróf Kálnoky Sámuelnek a tablója díszeleg, a kép előtt pedig egy 17. századi csembalónak a másolata található. Itt kapott helyet az a konyhai kredenc is, melyet gróf Kálnoky Tibor– a kastélyt a baróti önkormányzattól 2004-ben haszonbérbe átvevő Kálnoky Alapítvány elnöke – egy sepsikőröspataki háznál talált meg, s mely valamikor az ottani Kálnoky-kastély tulajdonát képezte. Egy másik, 18. századi szekrényben ónedények találhatók, a cserépkályha is hű rekonstrukciója 17. századi eredetijének. A falakat török és arab perzsaszőnyegek díszítik.

A Nagypalota mellett van a Biedermeier-szalon, melyből korabeli bútorokkal berendezett hálószoba nyílik, és ugyancsak a Nagypalotából léphetünk át, de a másik irányba, az úgynevezett Asszony Házába, vagyis abba a terembe, melyben, hacsak nem akadt a kastélykertben tennivaló, egykor a kastély nagyasszonyának, lányainak élete zajlott. Itt varrósarok tekinthető meg. Az Úr Házában elsősorban a férfiemberek találtak maguknak hajdanán foglalatosságot, ennek megfelelően ivósarokkal volt ellátva, hasonlóképpen régi kardokat, fegyvereket is megcsodálhat ma itt a szemlélő. Az Ónémet Szalonból, mely színesebb, mutatósabb tárgyakkal van berendezve, újabb hálószoba nyílik a kastélyvendégek számára.

A nap folyamán a kastély lodzsájában miklósvári gyermekek rajzkiállítást lehetett megtekinteni, okleveleket adtak át a felújításban résztvevő építőmunkásoknak. Kora délután gróf Kálnoky Tibor, továbbá Erwin Șimșensohn államtitkár, Diana Săcărea, Norvégia bukaresti nagykövetségének munkatársa, Ionuț Țața projektmenedzser és Monica Drăgan, a kulturális minisztérium projektmenedzsment egységének munkatársa tartott sajtótájékoztatót. Elhangzott, hogy a miklósvári kastély felújítását az Európai Gazdasági Térséghez tartozó nem uniós államok – Norvégia, Izland és Liechtenstein – támogatták, összesen 1,148 millió euróba került, az összeg 85%-át biztosította a már említett három állam, a többi kiadást a román állam fedezte saját büdzséjéből.

Kálnoky gróf szerencsésnek nevezte, hogy az adódott pályázati lehetőséget kihasználhatták a kastély felújítására, hiszen korábban évekig keresték hiába a támogatókat. Mint mondta, a berendezett múzeum ezentúl mindenki számára elérhető lesz. Hangsúlyozta, céljuk egyebek mellett az is, hogy Erdővidék bekapcsolódjon az országos turizmus „nagy körforgásába”: „A nagy turizmus kapujában vagyunk, éppen csak ki kell nyitanunk ezt az ajtót” – fogalmazott.

A sajtótájékoztató után a Nagypalotában bemutatók, értekezletek kezdődtek, melyeken az előadók a székelyföldi turizmus, ezen belül is a kastélyturizmus helyzetét taglalták; szó esett a miklósvári kastély történetéről is. Kálnoky Tibor gróf két ajándékot is átvehetett: egyet Domokos Pétertől, Domokos Géza fiától, elismerésképp az elvégzett munkáért, egy másikat pedig a norvég Lene Oernhoft-tól, aki a Károly herceg védnöksége alatt működő, a tradicionális építészetért síkra szálló és a kastélyfelújításban is partnerszerepet vállaló INTBAU Alapítványt képviselte.

Böjte Ferenc, Erdély András