Kreml: pártatlan vizsgálatra van szükség a Bucsában meggyilkolt civilek ügyében

Peszkov szerint az elmúlt években több olyan vizsgálatot is lefolytattak, amelyben Oroszország nem képviseltette magát, és amelyeket Moszkva nem tekint pártatlannak. A szóvivő nagyon fontosnak nevezte az ilyen helyzet elkerülését.

Ukrajna a Bucsában megtalált polgári áldozatok haláláért az orosz hadsereget tette felelőssé, amely február 24-én kezdte meg Ukrajna megszállását. Moszkva szerint viszont az orosz fegyveres erők már március 30-án teljesen kiürítették települést, és a "bűncselekmények bizonyítékai" csak a negyedik napon kerültek elő, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) is megjelent a városban.

Peszkov szerdai beszámolója szerint a Moszkva és Kijev küldöttsége közötti tárgyalási folyamat folytatódik ugyan, de sokkal lassabban annál, ahogy az orosz fél szeretné. A szóvivő emlékeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavaira, aki szerint minden alkalommal, amikor az a benyomás alakul ki, hogy remény van a szerény előrelépésre, olyan körülmények merülnek fel, amelyek megakasztják a folyamatot.

Peszkov ennek példájaként említette meg a bucsai incidensre vonatkozó "hamis híreket". Mint mondta, ezek "egyszerűen kisiklathatják a tárgyalási folyamatot".

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy Bucsa ügyében a Nyugat azért talált ki szerinte "hamis forgatókönyvet", hogy ezzel indokolja az Oroszország ellen bevezetett újabb szankciós csomagot, beleértve az orosz diplomaták tömeges kiutasítását és az orosz-ukrán tárgyalások megakasztását, amelyeken, mint mondta, Kijevnél "kezdtek megmutatkozni a realista megközelítés első jelei". Zaharova szerint egyetlen civilt sem bántottak, amíg a város orosz ellenőrzés alatt állt.

A szóvivő a nyugati, elsősorban az amerikai sajtót "bűnrészesnek" minősítette, amiért - szerinte - a hamis hírek terjesztése mellett blokkolja a bucsai tragédiával kapcsolatos "alternatív álláspont", az "igazság" megjelenését. Úgy vélte, elegendő bizonyíték áll rendelkezésre Oroszország ártatlansága mellett, valamint az ügy lezárásához.

A Kreml által kiadott közlemény szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai telefonbeszélgetése során tájékoztatta Orbán Viktor magyar kormányfőt az orosz-ukrán tárgyalások menetéről és a kijevi rezsim által elkövetett bucsai "cinikus provokációról".

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdai első hadijelentésében azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erők szerdára virradóra öt ukrán üzemanyag- és kenőanyag-tároló raktárt semmisítettek meg precíziós légi és földi rakétákkal. Konasenkov további 24 létesítmény lerombolásáról, valamint négy drón lelövéséről is beszámolt.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 125 repülőgépet, 93 helikoptert, 407 pilóta nélküli légijárművet, 215 rakéta-sorozatvetőt, 1981 harckocsit és páncélozott járművet, 854 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1882 speciális katonai járművet veszítettek. A donyecki "népi milícia" 98, a luhanszki pedig 50 ukrán katona elestéről tett bejelentést az elmúlt naphoz kapcsolódóan.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak szerdán kijelentette, hogy Oroszország és a NATO nem tart fenn kapcsolatot, mert véleménye szerint "jelenleg nincs miről beszélni a NATO-val".

Kifejezte reményét, hogy az európai józanság gátat szab majd annak, hogy Kalinyingrád blokádja felmerüljön, ami a diplomata szerint "játék a tűzzel".

Valerij Kuzmin bukaresti orosz nagykövet szerdán a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva "de facto terrorcselekménynek" nevezte, hogy hajnalban egy személygépkocsi hajtott neki az általa vezetett diplomáciai képviselet kapujának. Elmondta, hogy az autóban több kanna benzin volt, és a vezető, aki később életét vesztette, a román csendőrök felszólítása ellenére sem akarta elhagyni a járművet, amíg meg nem gyújtja a rakományát.

Kuzmin szerint a bukaresti orosz nagykövetség az elmúlt napokban több fenyegetést kapott. A román külügyminisztérium kedden 10 orosz diplomatát utasított ki az országból.

A kínai külügyminisztérium az ukrajnai háború alatt elkövetett bucsai tömeggyilkosság teljes kivizsgálását sürgette szerdán, és minden felet arra szólított fel, hogy kerüljék az alaptalan vádaskodást.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: igazolni kell az eset valódiságát és konkrét okait, és minden vádat tényekkel kell alátámasztani. "Mielőtt a teljes kép világossá válna, a feleknek önmérsékletet kell tanúsítaniuk, és el kell kerülniük az alaptalan vádaskodást" - fogalmazott.

Csao hangsúlyozta továbbá: a humanitárius kérdéseket nem lenne szabad átpolitizálni. Kína nagy jelentőséget tulajdonít az ukrajnai humanitárius problémának - szögezte le, - és minden olyan kezdeményezést és intézkedést támogat, melyek alkalmasak a válság enyhítésére.

A pekingi székhelyű CGTN nemzetközi hírcsatorna tudósítása szerint Csang Csün, Kína ENSZ-nagykövete kedden szintén ismertette országa álláspontját az ügyről az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Elmondta: "a civilek elleni támadások elfogadhatatlanok, és nem lenne szabad megtörténniük". A bucsai gyilkosságokról készült képeket és beszámolókat rendkívül nyugtalanítónak nevezte. "Minden felet arra szólítunk fel, hogy tartsa be a nemzetközi humanitárius jogszabályokat, védje a civilek és a civil létesítmények biztonságát, minimalizálja a civil áldozatok számát, biztosítson biztonságos és akadálytalan humanitárius folyosót, valamint segítséget az evakuálás alatt állóknak, továbbá garantálja a nők, a gyermekek, a sebesültek és az elfogott harcolók jogait" - fogalmazott Csang.

Kína tartózkodik attól, hogy inváziónak minősítse az ukrajnai orosz katonai hadműveletet, és több alkalommal szót emelt az Oroszország ellen alkalmazott nyugati szankciók ellen, a béketárgyalások előmozdítását szorgalmazva a helyzet megoldására.

(MTI)